Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről I. 2016. június

A magyar társadalom többsége szerint a mostani migrációs hullámban alapvetően gazdasági migránsok érkeznek Európába. A magyar emberek migrációval kapcsolatos attitűdjeit felmérő kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy az emberek praktikus, kézzelfogható, mindennapjaikat érintő szempontok mentén utasítják el a tömeges, kontrollálatlan migrációt.

Legfontosabb aggályként a biztonsági kockázatok érdemi növekedését jelölték meg a válaszadók, és e meggyőződésüket erősíti, hogy a migrációs nyomás fokozódása és az Európában elkövetett terrorista cselekmények számának növekedése között összefüggést látnak. A válaszadók negyede személyes tapasztalattal rendelkezik a migránsokról, amely alapvetően negatív. Nyilvánvalóan nem függetlenül a kockázatoktól és a negatív tapasztalatoktól, a megkérdezettek mintegy háromnegyede egyáltalán nem szeretné, hogy településén migránsokat befogadó intézmény jöjjön létre.

A társadalom többsége számára fontosak a humanitárius megfontolások, így a magyarok kétharmada a tényleges menekülteket lehetőség szerint befogadná. Ugyanakkor a jobb megélhetés reményében Európába érkezőket a megkérdezettek jellemzően nem fogadnák be, amit a szűkös gazdasági erőforrások, a munkalehetőségek megőrzésének szempontjai motiválnak. A válaszadók mintegy fele együttműködést vár el a segítséget kérőktől, de egyéb tekintetben nem tartja lehetségesnek a migránsok közötti különbségtételt.

A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a migráció kérdésében a magyar társadalom számára meghatározó fontosságú a tagállami szuverenitás: a megkérdezettek döntő többsége szerint a tagállamoknak kell dönteniük az Európai Unió területén benyújtott menedékkérelmekről, illetve arról, hogy kik telepedhessenek le az adott tagállamban.

A schengeni határok védelmét ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele az EU szakosított szervére bízná. A válaszadók szűk többsége növelné a közbiztonság feladatainak ellátásához szükséges hazai kapacitásokat, ami a szubjektív biztonságérzet társadalmi fontosságát tükrözi. Utóbbira utal a migránsok határzárral (kerítéssel) történő feltartóztatása mellett kialakult széles körű konszenzus    is;    szintén   elsöprő   többséget    élvez    a    honvédség   határvédelmi    feladatokba történő bevonásának támogatása.

A szigorú, hatékony határvédelmet a válaszadók többsége az EU-tól és a magyar kormánytól is elvárja. A megkérdezettek többsége szerint a migránsok származási országában bekövetkező pozitív irányú politikai és gazdasági változások csökkenthetik az Európába érkezők számát. A kutatás során kiderült, hogy a válaszadók szűk többsége optimista az EU-török megállapodást illetően.

Módszertan

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány telefonos (CATI) közvélemény-kutatást végzett annak érdekében, hogy megismerjük a magyar társadalom véleményét a migráció egyes aspektusairól.

A lekérdezésre 2016. május 17. és június 4. között került sor 2000 véletlenszerűen kiválasztott személy részvételével, akiknek a migrációra vonatkozó általános attitűdöket kutató, valamint a kormány és az Európai Unió migráció kezelésében betöltött szerepére vonatkozó kérdéseket tettünk fel. Az elemzésben közölt adatok a mintavételből fakadóan legfeljebb plusz/mínusz 2,2 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

A mintavételből fakadó hibák korrekciója iteratív súlyozással történt. A minták összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők szerint (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.