Segítség két millió embernek

  AFSZLegalább két millió munkavállalót, álláskeresõt érint a magyar munkaerõpiac azon sajátossága, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem találnak munkát azok, akik 45 éves kor után állástalanná válnak. Magyarországon ezért a 45 év felettiek alig több mint 20 százaléka dolgozik. Ez éppen csak a fele az uniós átlagnak. A rendkívül súlyos munkaerõ piaci helyzeten akar változtatni a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és a Szenior Foglalkoztatási Szövetség együttmûködési megállapodása, amelyet csütörtökön délelõtt írnak alá Budapesten.

A szerzõdés értelmében a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal biztosítja a Szenior Foglalkoztatási Szövetség számára az országos prognózisban és a negyedéves munkaerõ-piaci prognózisban összefoglalt munkaerõ-piaci információkat, amelyek elõsegítik 45 év felettiek foglalkoztatásának növelését, illetve ennek a tevékenységnek a megalapozását. Az integrált informatikai rendszer bevezetése után tájékoztatást adnak a hiányszakmákról, és támogatják a Szövetség képzési- továbbképzési programjait. A Szenior Foglalkoztatási Szövetség vállalja hogy oktató, képzõ-és továbbképzõ és rekreációs tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállalók szakmai felkészültsége megfeleljen a munkáltatók elvárásainak.

A Szenior Foglalkoztatási Szövetségben a munkaadókat képviselõ MGYOSZ, IPOSZ és MOSZ, a legjelentõsebb szakszervezeti konföderációk, a SZEF, az MSZOSZ és az Autonómok, valamint a legnagyobb taglétszámú nyugdíjas szövetség, az MSZOSZ Nyugdíjas Választmánya képviselteti magát. Tagja lehet mindenki, aki 45 évesnél idõsebb, és munkát akar vállalni. A tagság független attól, hogy valaki munkavállaló, munkanélküli vagy éppen dolgozni akaró nyugdíjas. 

Vadász János, a Szövetség elnöke szerint Magyarországon az emberek életútjában a törés a foglalkoztatási esély megszûnése miatt 45 éves korban jelenik meg. Ha valaki ekkor munkanélkülivé válik, akkor késõbb szinte lehetetlen elhelyezkednie. Több mint 2 millió ember tartozik a szenior csoportba. A 45 év feletti korosztály létszáma 4, 3 millió, és ebbõl több mint 2 millió az, aki dolgozni képes. Képes, csak épp nincs hely, ahol dolgozzon. 1990 óta 1, 7 millió munkahely szûnt meg az országban, az elbocsátások elsõsorban ezt a korosztályt érintették és érintik napjainkban is.

Közben az EU-ban, pl. Németországban folyamatosan nõ a szenior foglalkoztatás mértéke, s ma már a korosztály több mint 50 százaléka dolgozik. Svájcban és Franciaországban is egyre több a szenior munkavállaló. A nyugat európai országokban a szeniorok foglalkoztatása nem szociális, hanem nemzetgazdasági tényezõ. Világszerte egyre jelentõsebb foglalkoztatási szövetségek jönnek létre, s dolgoznak ki programokat a foglalkoztatás bõvítésére. Amerikában az AARP 35 millió tagot számláló szervezõdés, Franciaországban egy évvel ezelõtt született meg a nemzeti szenior foglalkoztatási program.

Valószínûleg Magyarországon sem lesz ez másként, mert immár megvannak a kultúraváltás feltételei a szenior-foglalkoztatásban. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal kötött együttmûködési megállapodással a Szövetség már nem csak a legnagyobb munkáltatókat, mint állás-ajánlókat, s a legtöbb szervezett munkavállalót és aktív nyugdíjast éri el, hanem a Hivatal segítségével be tudja kapcsolni az álláskeresõ szeniorok mindegyikét is a foglalkoztatás-élénkítésbe. Így a mai napon komplex, integrált rendszer jött létre, amely a szenior-foglalakoztatás minõségi váltás- és változtatásához nélkülözhetetlen.