A sportolástól a kutyasétáltatáson át az illemhelyekig -- FÓRUM A LIGET PARKJÁNAK SZABADIDŐS SZOLGÁLTATÁSAIRÓL

Csütörtökön tartották meg a negyedik Liget Park Fórumot, amely ezúttal a Városliget, mint nagyvárosi park szabadidős szolgáltatásainak tervezett fejlesztési irányaival foglalkozott. Érintették többek között a sportpályák, futókörök, a sportolást szolgáló infrastruktúra kérdéseit, a játszótereket, a ligetet kutyával felkeresők igényeit, a fogyatékossággal élő embereket, s különösen a látássérülteket szolgáló megoldásokat, illetve a közvilágítás és a közbiztonság kérdéskörét is.

 

A Városliget szabadidős szolgáltatásainak fejlesztési irányaival kapcsolatos tematikus egyeztetéssel folytatódott a Liget Park Fórum csütörtökön. A fórumot prof. dr. Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok miniszteri biztosa hívta életre azzal a céllal, hogy a Városliget parkrészeinek megújításban figyelembe vehessék a Liget használatában érintett, vagy azzal kapcsolatos szakértelemmel, feladattal, érdeklődéssel bíró érdekvédelmi, gazdasági és civil szervezetek, intézmények, szakmai közösségek véleményét és javaslatait. Az első ilyen fórumra szeptember 21-én, a másodikra október 27-én, a harmadikra pedig november 24-én került sor, a mostani tehát már a negyedik volt a Városliget parkjának megújításával kapcsolatos egyeztetések sorozatában.

 

A társadalmi egyeztetés eredményét figyelembe veszik a tervezés során

A korábbi fórumok során már kialakult szokást követve a program ez alkalommal is a miniszteri biztos bevezetőjével kezdődött. Persányi professzor röviden emlékeztetett az eddigi Liget Park Fórumokra, és azokra a célokra, amiért a kezdeményezést nem sokkal kinevezése után elindította. Mint elmondta, a Városliget kert- és tájépítészeti megújítása kivételes lehetőség, amelyet nemcsak elherdálni nem szabad, hanem egyúttal nagyon komolyan is kell venni, hiszen a mostani tervező munka évtizedekre határozza majd meg a Liget parkrészeinek arculatát. 

A miniszteri biztos éppen ezért tartja fontosnak a Liget Park Fórumot, hiszen a téma súlya megérdemli az átláthatóságot, a komoly, tényeken alapuló megvitatást. A fórumra minden érintett szervezetet igyekeztek meghívni, és örömmel vették az időközben jelentkezett szervezetetek csatlakozását is. Összességében 144 szervezetet szólítottak meg a fórumok kezdete óta, függetlenül attól, hogy melyik szervezetnek mi a véleménye a projektről.

A fórumokon a Városliget kert- és tájépítészeti fejlesztésével kapcsolatos egyes témakörök legjobb szakértői mutatták be az elképzeléseket, s nemcsak kérdezni lehetett tőlük, hanem mindenki megfogalmazhatta a véleményét, álláspontját, javaslatait is. Valamennyi fórum nyilvános volt a sajtó számára, a fórumok anyaga pedig (az ott készült videókkal együtt) a miniszteri biztos honlapján minden érdeklődő számára hozzáférhető.

Bevezetője végén Persányi professzor arról is beszámolt, hogy a fórumokon és a kapcsolódó egyeztetéseken felvetett, vagy a levélben és e-mailben eljuttatott észrevételek alapján január elejétől elkezdődik a kert- és tájépítészeti tervezésnek azon szakasza, amelynek során a különféle javaslatokat és kéréseket egyenként megvizsgálják, összevetik egymással, és igyekeznek beépíteni a tervekbe, figyelembe véve a műszaki, gazdasági és fenntarthatósági racionalitást is. Ennek eredményéről az egyes észrevételek megfogalmazói külön is kapnak majd tájékoztatást, de a miniszteri biztos a tervek egészére nézve is szeretne majd beszámolni arról, hogy a javaslatokat milyen módon sikerült azokba beépíteni. Erre várhatóan egy újabb fórum keretében kerülhet majd sor a jövő évben.

 

A sokféleség érték, de a park korszerűtlen és felújításra szorul

A miniszteri biztos bevezetőjét követően Feitel Balázs, az Ipsos Zrt. ügyvezető igazgatója számolt be a városligeti parkhasználat témakörében elvégzett közvélemény-kutatás eredményeiről. A kutatás során egyrészt a városliget használóit, másrészt a fővárosi lakosság véleményét kérdezték reprezentatív minta alapján. A tapasztalatok szerint a két kör véleménye közel azonos, ami természetesen a nagy átfedésből is adódik, hiszen a fővárosi lakosok nagy része egyúttal ligethasználó is: az elmúlt 12 hónapban a budapestiek 70%-a járt a Városligetben. A megkérdezettek a Liget legfőbb értékének a sokoldalúságot, a szabadidős szolgáltatások sokféleségét tartják, ide értve a parkrészek változatos használati lehetőségeit, a játszótereket és a sportlétesítményeket, de ide értve a múzeumokat, az Állatkertet, illetve a vendéglátás különféle formáit is.

A közvélemény-kutatás keretében vizsgálták a parkhasználati szokásokat, illetve azt is, hogy a ki mivel elégedett, s ki minek a fejlesztését szeretné leginkább. A Ligetet jelenlegi állapotában csak a megkérdezettek 31%-a tartja korszerűnek, a többség inkább korszerűtlennek és felújítandónak gondolja. Ezzel összefüggésben mindössze 9%-ra tehető azok száma, akik szerint „minden jó úgy, ahogy jelenleg van", a túlnyomó többség tehát pártolja a fejlesztéseket. A kutatásból kitűnt az is, hogy az ligethasználók az illemhelyek számának és színvonalának növekedését, illetve a Liget egyes területein a közvilágítás javítását különösen szívesen látnák, s jellemzően nem veszik rossz néven azt sem, ha a Ligetbe új szolgáltatások kerülnek, feltéve, hogy a számukra fontos meglévő szolgáltatások továbbra is megmaradnak.

Megvizsgálták azt is, ki milyen módon, milyen közlekedési eszközzel közelíti meg a Városligetet. Eszerint a Liget látogatói közül 54% tömegközlekedéssel, 28% személygépkocsival, 12% gyalog, 2% pedig kerékpárral érkezik.

 

A parkhasználati lehetőségeket nem csökkenteni, hanem bővíteni, fejleszteni kell

A következő előadó Petrik Máté, a Városliget Zrt. intézményfejlesztési projektvezetője volt, aki ligeti szabadidős szolgáltatások fejlesztésének irányait mutatta be a megbízó szemszögéből. Előadásából kiderült, alapelvként határozták meg, hogy a meglévő parkhasználati lehetőségekből elvenni nem szabad, így azokhoz csak hozzátenni szeretnének, a jelenlegiek fejlesztésével párhuzamosan. Az alapelvek meghatározását a külföldi példák (pl. Central Park New Yorkban, a Metropolitan Zoological Park and Museum District St. Louis-ban, vagy a Queen Elizabeth Olympic Park Londonban) elemzése előzte meg, illetve kiindulópontot jelentett a Városliget évszázadokon át kialakult hagyományos struktúrája, szabadidős programkínálata is.

Mint ismeretes, a terület már az 1830-as években sem csak park volt, hanem számos vendéglátó és szórakoztató funkció is jelen volt benne, majd az Állatkert 1866-os, illetve az artézi fürdő 1881-es megnyitásával, az 1885-ös országos, majd az 1896-os millenniumi kiállításokkal, illetve a Ligetben állandó helyet kapott múzeumokkal lényegében már több mint száz évvel ezelőtt kialakult az a sokféleség, amelyet a Városliget használói a terület egyik legfőbb értékének tartanak.

 

Illemhelyek, sportlétesítmények, kutyás parkhasználat

A parkhasználati funkciókról Szloszjár György, a Garten Studio Kert- és tájépítészeti Iroda vezető tervezője tartott előadást, áttekintve a Városligetben kialakult parkhasználati szokásokat, és az ezzel kapcsolatos különböző igényeket. Mint elmondta, a kert- és tájépítészeti tervezés során a Ligeten belül három zónát különítettek el, hogy egyes, egymást zavaró parkhasználati funkciókat térben is elkülönítsenek egymástól.

A fejlesztések közül az egyik legfontosabb, hogy növelni fogják a meglévő illemhelyek számát. A tervek szerint ezeket úgy helyezik majd el, hogy 300 méternél többet a Liget egyetlen pontjától se kelljen gyalogolni a legközelebbi illemhelyig. Emellett tervezik a világítótestek számának növelését, ami fontos közbiztonsági kérdés is. Megnövekedne a hulladékgyűjtők száma is.

A Ligetbe sportolni járókat a tervek szerint több sportpálya (kispályás foci, többfunkciós pályák, lábtenisz, röplabda), illetve egy 2 km hosszúságú futókör szolgálja majd (bár természetesen a sétányokon is lehet majd futni), mi több, a vezető tervező külön kiemelte a sportolást szolgáló szociális létesítményeket is. Részben a Dózsa György úti oldal felszín alatti parkolóházban, részben az illemhelyeken értéktároló, illetve zuhanyzó is szolgálná a sportolni szándékozó ligethasználók kényelmét.

Megtartanák és fejlesztenék a Városligeten belüli tematikus parkokat is. Ilyen a KRESZ park, a kis botanikus kert, illetve a vakok kertje is. Ez utóbbi különösen fontos, mert az egyeztetés során a látássérültek képviselői külön is felhívták a figyelmet az önálló, elkerített kert fontosságára.

A kutyával érkezőkre - és minden más ligethasználóra is - gondolva kutyapiszok gyűjtők kerülnek kihelyezésre, illetve két elkerített kutyafuttató területet is kialakítanának a megfelelő berendezésekkel. Emellett felmerül a Ligeten belül két további övezet kijelölésére, ahol meghatározott napszakban ugyancsak lenne mód az ebek póráz nélküli futtatására.

 

Ismét sok észrevétel volt

Ahogy az eddigi fórumok során, ez alkalommal is számos kérdés, hozzászólás hangzott el. Felvetődött például a ligeti tömegrendezvények parkra gyakorolt hatása, szóba kerültek a környező iskolák igényei a ligeti sportpályákkal kapcsolatban, felmerült a vízfelületek és a felszín alatti vizek kérdésköre, a Liget parkjához kapcsolódó ismeretterjesztési lehetőségek ügye, valamint a kutyás parkhasználat több szempontja is.

A miniszteri biztos zárszavában elmondta, hogy az e fórum során tárgyalt témakörökben december 15-ig várják az esetleges további javaslatokat, hogy azokat is be lehessen majd építeni a tervekbe. Emellett megköszönte a mostani, illetve a korábbi fórumok valamennyi résztvevőjének, hogy érdeklődésével, kérdéseivel, kritikájával, javaslatával és hozzászólásával segítette a Városliget kert- és tájépítészeti megújításával kapcsolatos tervező munkát, és hozzájárult ahhoz, hogy a fejlesztések során a tervezők minden ligethasználóra tekintettel lehessenek.

Felhívta továbbá a figyelmet a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatokkal kapcsolatban létrehozott honlapra (www.varosligetpark.hu), amelyre folyamatosan kerülnek fel a fórumok előadásai, illetve a kapcsolódó szakmai és háttér-információk is. Mint elmondta, a honlap az elmúlt időszakban a parkfejlesztéssel kapcsolatos tudnivalók egyre többek által használt gyűjteményévé és forrásává vált. A fórum legvégén a miniszteri biztos a fórum valamennyi résztvevőjének kellemes ünnepeket, illetve a Városliget jövője iránti nem lankadó figyelmet kívánt.