Árvíz

Ha árvízre gondolunk, legtöbbször a Tisza jut eszünkbe. „Jön az árviz! jön az árviz! Hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot!"

   Sajnos pusztító dunai árvizek is voltak. 1838-ban a mai Rákóczi úton közel 1 méter magasan állt a víz, aki nem hiszi, nézze meg az árvíz szintjét jelző táblát a Szent Rókus-kápolna és kórház falán a Gyulai Pál utca felől. Ma már Pestet nem fenyegeti árvízveszély, 1965. június 17-én a Duna vízállása 845 centiméter volt, a gátak azonban bírták a víz nyomását. Összehasonlításul: a jelenlegi vízállás Budapesten 250 centiméter.

   A XX. század első felében a tankönyvekben, szakkönyvekben még az szerepelt, hogy Magyarország számára az árvizek jelentik a legnagyobb veszélyt. 1954-ben később kezdődött Ausztriában a hóolvadás. Július elején hatalmas esőzések voltak, a hatóság a Duna teljes magyarországi szakaszán elrendelte a III. fokú árvízvédelmi készültséget.

   Ekkor a dunai árvíz a Szigetközben okozott katasztrófát. A gátak négy helyen szakadtak át, 30.000 lakost kellett evakuálni. Július 15-én Ásványrárónál, majd Kosbodaknál és Dunakilitinél szakadt át az árvízvédelmi töltés. A Honvédséget is riadóztatták, katonaként Dunakiliti közelében, Tejfaluszigetnél vettem részt a mentésben. A térségben 1400 ház vált lakhatatlanná és 2100 ház rongálódott meg. A rettenetes látvány végig kíséri életemet.

   Alig két évre rá ismét a hó okozott bajt. 1956-ban az osztrák és magyar vízgyűjtő területen óriási mennyiségű hó hullott. Olvadása nyomán márciusban Mohácsnál és Bogyiszlónál áttörte a gátat a jeges víz és elöntötte a környéket, a térségből 60 ezer embert kellett átmenetileg kitelepíteni. Mohács szigetét jobb oldalról a Nagy-Duna, baloldalról a Baracskai-Duna határolja. A 25 km hosszú és 16 km széles sziget a mai napig magán viseli a jeges árvíz nyomait, jelenleg mocsaras, holtágaktól szabdalt lakatlan terület.

   Egy idő óta terméketlen vita folyik a Római-parti Duna gátjának építése tekintetében. A vitázók már-már országos szintű (Duna-gate, Bős-Nagymaros, hidraulikus talajtörés emlegetése)  kérdésnek tekintik, hogy pár száz méterrel errébb, vagy arrább épüljön a gát. Az építkezés a vita hevében esetleg lekerülhet a támogatott programok listájáról. Jó lenne szakmai alapon megegyezni.

Láng Róbert