A CSALÁD LELKI EGÉSZSÉGE -- „A lelki jóllét a demográfiai helyzetre és az életminőségre pozitívan ható tényező.”

A Népesedési Kerekasztal 2017. április 27-én nyilatkozatot fogadott el, amely tizenkét pontban foglalja össze azokat a legfontosabb javaslatokat, amelyek a családok lelki egészségét erősítik, meghatározzák, ezáltal segítve a gyermekvállalási kedvet, hajlandóságot. E nyilatkozat célja, hogy megállapításaival hozzájáruljon a demográfiai helyzettel kapcsolatos szemléletváltáshoz. A népesedési helyzetet befolyásoló lelki egészség tényezőket a 12 cél meghatározásával közérthető, egyszerű formában a mindennapi párbeszéd témái közé emeli.

A Kerekasztal segíteni kívánja a családbővülést motiváló családpolitikai intézkedések létrejöttét, megerősíti azokat, de további megvalósítandó célokat is megfogalmaz:

Cél, hogy megszülessenek a családokban a tervezett, vágyott gyermekek, az élet érkezése tiszteletet és védelmet kapjon, az egyéni-családi krízishelyzetek minél gyorsabban megoldódjanak. Az emberek olyan családokban éljenek, ahol a mindennapi életben a szeretet, az elfogadás, az összetartás és a segítés mellett az egyéni fejlődés, a megküzdő- és alkalmazkodó képesség ad

A CSALÁD LELKI EGÉSZSÉGÉNEK 12 PONTJA

a Népesedési Kerekasztal javaslatai

„a lelki jóllét, mint a demográfiai helyzetre és az életminőségre pozitívan ható tényező" témakörében

Kopp Mária kutatásaiból, illetve a Hungarostudy felméréseiből ismert, hogy a magyar emberek számára a boldogság egyik legfontosabb fokmérője, hogy van-e családjuk, gyermekük. A 15-35 éves kor közötti fiatalok jelentős része 2 gyermeket szeretne, ennek ellenére kevesebb gyermek születik. Ehhez kapcsolódik, hogy hazánkban az élettel kapcsolatos távlati célok és kilátások megfogalmazása sokkal pesszimistább, mint más nemzeteknél, akár a szomszédos országokban élőkénél is. Mind a pesszimista látásmód, a szorongó, kilátástalannak tűnő, tervek nélküli élet, mind a megélt élettel való elégedetlenség negatívan hat a gyermekvállalásra és így a demográfiai helyzetre is.

A Népesedési Kerekasztal segítve azon intézkedések létrejöttét, amelyek javítják a demográfiai mutatókat, most a mentális egészség vonatkozásában a következő javaslatokat teszi:

Társadalmi szemléletformálás

1.      Támogatni szükséges a szülők és a gyermek(ek) kölcsönös szeretet- és tiszteletalapú, tartós bizalmi kapcsolatát a szakmai, civil segítőrendszerek, szolgáltatások, a hétköznapi és közélet minden lehetséges területén.

2.      Kiemelten fontos annak a szemléletnek a terjesztése minden lehetséges fórumon és a közéletben, hogy a generációk kölcsönös, egymást kiegészítő és segítséget adni tudó kapcsolatban állnak. A nagyszülők és más rokonok fontosságának és semmivel nem helyettesíthetőségének hangsúlyozása minden korosztályban és korcsoportban elengedhetetlen.

Családok lelki támogatása

3.      Különös figyelmet kell fordítani - szakmai, civil, közpolitikai és társadalmi szinten is - a családalapítás és családbővülés időszakának mentálhigiénés támogatására is. Biztosítani kell a lelki segítő szolgáltatások elérhetővé tételét ebben az időszakban, amelyek kiterjednek a vetélésben, meddőségben, a születéskörüli veszteségben érintett párokra is, hogy elháruljanak a lelki tényezők okozta akadályok az eredményes, örömteli gyermekvállalás elől. 

4.      Felül kell vizsgálni a várandósgondozás és a születéskörüli ellátás valós helyzetét, úgy kell átalakítani, hogy családközpontú, családbarát legyen.

5.      Minden fórumon - így a médiában is - hangsúlyozni kell az újszülöttek/csecsemők elsődleges kötődési szükségletének fontosságát, segíteni kell ennek létrejöttét, majd biztosítani kell a minél traumamentesebb gyermekkort, mert az jelentős hatással van a felnőtt ember életminőségére és élethosszára.

Családi életre nevelés

6.      Erősíteni szükséges az identitás és a személyiség kialakulásának folyamatát a gyermekek és a serdülők körében. Segíteni kell őket életcéljaik megtalálásában, abban, hogy megleljék pályájukat; felelős, döntésképes, az élethelyzetekkel, a problémákkal megküzdeni képes felnőttekké váljanak, kiegyensúlyozott férfiakká és nőkké érjenek, majd bátran kezdjék el önálló életüket, felelősen, de lehetőleg már az ifjúkorban alapítsanak családot.  

7.      Megújuló, hatékony módszerekkel intenzíven, a teljes korosztályra kiterjedően fel kell készíteni  a párválasztásra, a családalapításra, a családi életre nevelés programjának mind szélesebb kiterjesztésével. A lehető legteljesebb testi és lelki egészség eléréséhez szükséges az iskolán belüli és kívüli, valamint a felnőtt életben a rendszeres testmozgás, a tömegsport fejlesztése, a művészeti nevelés és oktatás, a kultúrafogyasztás elérhetőségének országossá tétele.

8.      A már szülőképes korba kerülőknek hatékony programlehetőségek, felkészítő kurzusok szükségesek az apává/anyává válás értékeiről, folyamatáról. A fiatal párokat erősíteni, bátorítani kell elköteleződési döntésük érdekében. Vonzóvá kell tenni a gyermekvállalást, a fiatal felnőttkori családalapítást.  

9.      Fiúk, férfiak számára külön is szükségesek klubszerű összejövetelek, ahol a férfivá, majd apává válás szakaszairól, tapasztalatairól és a férfi-lét szépségeiről és nehézségeiről hallhatnak, valamint a lehetséges jó megoldásokról beszélgethetnek, a generációk átadhatják egymásnak az értékeket, tapasztalatokat, a fiatalok mintákat, példákat látnak. Támogatottá, ismertté kell tenni az ilyen kezdeményezéseket, mozgalmakat, programokat, vonzóvá kell tenni a fiúk és férfiak számára. 

Kríziskezelés

10.  A családok számára biztosítani kell a kommunikáció, a konfliktuskezelés és a reziliencia, vagyis a megküzdési, alkalmazkodási képességet fejlesztő kurzusokat azért, hogy csökkenjen a családon belüli és kívüli kapcsolati konfliktus és erőszak, a sikertelenség, a kudarc; erősítsük a harmonikus családi, közösségi és társadalmi lét megtartó erejét, megelőzzük a párkapcsolati és családi kapcsolati szakadásokat és a válásokat.

11.  Támogatni szükséges a kamaszokkal élő családokat és a családból kikerült vagy kiszakadt fiatalokat is - a különösen az elmúlt évtizedekben jelentkező - új típusú függőségek (pl. drogok, internet-, játékfüggőség) megismertetésével, ezek elkerülésének lehetőségeivel.

12.  A középkorúak számára biztosítani és igényelt szolgáltatássá kell tenni az „életközépi krízis"-sel járó lehetséges és valós változásokra való felkészülést és megbirkózási képességet. Segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy minél jobb testi és lelki állapotban készülhessenek fel az idősödéssel járó folyamatokra; a családi szerepek változásaira, a házassági, a párkapcsolati nehézségekre, a nagyszülői szerepekre, a generációk közötti változó kapcsolatokra, az aktív időskorra. Az időskorúak lelki egészségére is külön figyelmet kell fordítani, mert a kutatások ma már számos krónikus betegség esetében bebizonyították időskorúaknál is a lelki tényezők szerepét, fontosságát meghatározó erőt.

 

www.nepesedesikerekasztal.hu