Hajléktalan opera a hajléktalanokért – második felvonás

Ismét egy opera azokról, akikről nem szeretünk beszélni. Ismét egy opera, melyben minden szereplő és közreműködő ingyen, társadalmi munkában vesz részt a felkészülésben, munkálatokban. Ismét egy opera, melynek teljes bevételét hajléktalan emberek kapják.

 

Col Legno-val az esemény atyjával (ötletgazda, zeneszerző, főszervező) 2015-ben is készült már egy beszélgetés (http://www.euroastra.info/node/91108), most a célról kérdeztük, miért e második előadásA cél a hajléktalan embertársaink iránti társadalmi érzékenyítés, figyelemfelhívás az otthontalan művészek tehetségére, valamint hajléktalanság témájában cselekvő egyének és szervezetek összefogásra buzdítása. Végül és elsősorban a hajléktalanság megszüntetése, ill. egy nagyon minimális szintre csökkentése. Ez utóbbin sokan jót mosolyognak, mégis azt gondolom, hogy mindenünk adott hozzá...

Ez az egész egy játék - egy véresen komoly játék. Játék, mert a színpadon történjék a hajléktalan szereplőkkel bármi, az előadás után kutyabajuk. Véresen komoly, mert pl. a hajléktalan szerzőtársaim sajnos mind meghaltak az opera 2014-es keletkezése óta. Ha ez a helyzet a hajléktalanopera berkein belül, akkor valószínűsíthető, hogy hasonlóak az arányok a nem művész, nem alkotó hajléktalan emberek között is. Személyesen nem egy hajléktalan embert ismertem, akik az utcai létben vagy a hajléktalanság különböző fokán éltek és mára közülük is nagyon sokan elhunytak. Ez elfogadhatatlan! Visszatérek az előző gondolatmenetem végéhez, a hajléktalanság megszűntethető vagy minimális szintre csökkenthető, ehhez azonban cselekedni kell.

 

Ugyanaz a stáb működik közre idén is, mint 2015-ben?

Az opera cselekménye gyakorlatilag ugyanaz, mint a premieren. A színpadi szereplők és a stáb teljesen kicserélődött. Minden résztvevő ingyen vállalta a produkciót és a próbahelyeket is ingyen adták nekünk. A teljes jegybevételt ismét hajléktalan embereknek adjuk. A mostani zenekarból csak a harsonás játszott a premieren és az előadás műszaki felelőse még az, aki az ősbemutatón is segédkezett, valamint a csepeli helyszín változatlan.

 

Említette, hogy az opera cselekménye gyakorlatilag ugyanaz. Mégis, miben változott?

A rendezésbeli változásokat szeretném kiemelni. Először is a címszereplő egy teljesen más karakterű és egészségi állapotú hajléktalan ember, mint a premieren volt. Kevesebb vetített háttérképpel, több és többféle színnel, fényhatással játszunk a látványt tekintve. Bizonyos jelenetek sokkal részletesebbek, kidolgozottabbak lettek. A több kiegészítő és jelmez miatt gazdagabb a megjelenés. Lesznek szándékosan nehezebben értelmezhető, elgondolkodtatóbb jelenetek. Egy közelmúltbeli próbán a főszereplők a zongorakísérővel olyan miliőt teremtettek az egyik jelenethez, hogy ötletgazda-zeneszerzőként - aki töviről hegyire ismeri a zenét, a darabot - még magam is belelibabőröztem, annyira jól csinálták mind az énekes, mind a színészi részeket és az egész jelenetnek volt egy magával ragadó sodrása.

 

Akik tehát lemaradtak az első előadásról, azoknak egy újabb lehetőség nyílik augusztus 10-én a Csepel Színházban.

 

A program facebook eseménye:

https://www.facebook.com/events/182600775609192/?fref=ts

 

Egyéb érdekes linkek, melyek betekintést engednek nem csupán a mű készültébe (első előadás premierébe), de az időközben elhunyt hajléktalan szerzők életébe is:

összefoglaló az egész projektről (2013 ősz - mostanáig): https://www.youtube.com/watch?v=bZNrf7zY5p4

részlet a 2015-ös premierből: https://www.youtube.com/watch?v=iY4C5b-d9bs

szimfonikus zenekari ízelítő 2015-ből: https://www.youtube.com/watch?v=B-O2ALIRh18

 

 

Németh Krisztina