Révay András: Az erõs középosztályért

 

1. Az állami vállalatok tõzsdei privatizációja volt a fõ témája annak az egyeztetésnek a Budapesti Értéktõzsdén, amelyen Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Szalay-Berzeviczy Attila tõzsdeelnök, vettek részt. A találkozón a tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy kiemelt nemzetgazdasági érdek a még állami kézben lévõ tõzsdeképes vállalatok részbeni vagy teljes privatizációja a tõzsdén keresztül.

2. A megbeszélésen, melyen jelen volt Pál Árpád, a tõzsde vezérigazgatója is, a résztvevõk kijelentették: a jelenleg száz százalékban állami tulajdonban lévõ legnagyobb tõzsdeképes vállalatok ilyen módon végrehajtott privatizációja számos elõnnyel járna mind az állam, mind az érintett vállalatok, mind pedig a teljes magyar tõkepiac számára. Szalay-Berzeviczy Attila kiemelte: A Tõzsde harcol azért, hogy a magyar tõkepiac szilárd legyen. Állja a nemzetközi versenyt, különösen a lengyel és a cseh tõkepiaccal szemben. Általánosságban, a tõkepiac alapvetõ stratégiai eleme kell legyen egy jól mûködõ gazdaságnak, mert fejlõdési támogatást nyújt a vállalkozásoknak és megkötõje lehet a lakossági megtakarításoknak. Korábban már született egy megállapodás a kormánnyal, hogy az árfolyam-nyereségadó megjelenéséért cserébe tõkepiac élénkítõ csomagot vezetnek be. Errõl már folyik a konzultáció a partnerekkel és ennek egyik része az MDF elnökével való találkozó is. A Tõzsde öt pontból álló javaslatot terjeszt elõ:

Az elsõ és legfontosabb az állami cégek bevezetése a tõzsdére. Jelenleg 5-7 milliárd forintra tehetõ a hazai megtakarítások összege, amit a lakosság a fõként külföldi érdekeltségû bankoknál helyezett el. Ha a pénzpiaci kínálat bõvül, ennek egy jelentõs hányadát itthon lehetne tartani.

Azzal a szaktárca is egyetért, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása kezdõdjön el már a középiskolában - van, ahol ilyen már történik is - a cél viszont, hogy ez legyen része a Nemzeti Alaptantervnek.

A ?kamatadó" megjelenése serkentette a hosszú távú befektetéseket, de ez az állapot bármikor megfordulhat. Szeretnék elérni a Pénzügyminisztériumnál olyan befektetési számlák kialakítását, amirõl, ha a tulajdonos három évig nem vesz ki pénzt, mentesüljön az árfolyam-nyereségadó alól.

A forrásadó eltörlésével váljon átjárhatóvá az ingatlan- és a tõkepiac, amennyiben az ingatlanértékesítés nyereségét a tõkepiacon fektetik be.

Végül pedig a befektetési alapok és a részvények adóztatása hasonló módon történjen.

Mivel az a cél, hogy az ötpontos csomag a szakmai egyeztetések, finomítások után a Parlament elé kerüljön, a megvalósításban kérik az MDF segítségét is.

3. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a kezdeményezés találkozik a párt elképzeléseivel. Õk is megfogalmaztak egy 13 pontból álló programot a hazai középosztály védelmére. Ennek megbeszélésére januárban már Gyurcsány Ferencet is meghívták. Azt látják ugyanis, hogy a jelenlegi folyamatok aránytalanul sújtják a középosztályt! Központi kérdés, hogy folytatódjon a privatizáció és az eladott állami vállalatok minél nagyobb hányadban a hazai kisbefektetõk kezébe kerüljenek. A legjobb út erre valóban a vállalatok tõzsdére vitele, ami egyben segítség azok politika- és korrupciómentessé tételében is. Az állami vállalatok ugyanis egyfajta kifizetõhelyként mûködnek a mindenkori kormánypártok számára. El lehet ott helyezni a barátokat, el lehet õket látni állami megrendelésekkel és részvételre kérhetõk a párt- és kampányfinanszírozásban. A tõzsde ennek egy csapásra véget vetne. Az MDF javaslata szerint minden vállalat - ahol ez ésszerû - kezdetben 10-20 százalékos részvény kibocsátással jelenhetne meg a tõzsdén. A találkozón a most napirenden szereplõ privatizáció elõtt álló két társaság, a MÁV Cargo Zrt. és az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. mellett a Magyar Villamos Mûvek Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Szerencsejáték Zrt., továbbá az önkormányzati tulajdonban lévõ közmûcégek tõzsdén keresztüli magánosítását szorgalmazták a felek. Ezek megjelenése a tõzsdén számos elõnnyel járna.

Mindenek elõtt újabb lehetõséget kínál a hazai kisbefektetõknek. A részvényértékesítésbõl származó bevétel az államadósságot csökkentheti. A tõzsdén keresztüli privatizáció gyorsan és alacsony költségek mellett valósítható meg. A tõzsdén pontosan nyomon követhetõ az állami vagyon piaci értéke. Amennyiben a tõzsdére kerülõ társaságok jól teljesítenek, úgy a késõbbiekben piacra kerülõ állami részvénypakettek jól tervezhetõ módon gyorsan és alacsony költséggel értékesíthetõk a tõzsdén keresztül. A korábbi tõzsdei privatizációk példái is alátámasztják, hogy a piaci versenynek, a független cégvezetésnek és az átlátható mûködésnek köszönhetõen a cégek értéke jelentõsen megnõ. Az OTP Bank esetében az elsõ 1995-ös kibocsátást követõen két és fél éven belül ötszörösére emelkedett az árfolyam, ami részvényenként ötször nagyobb bevételt jelentett az állami pakett újabb részének értékesítése során. A MOL esetében a tõzsdei megjelenést követõ kevesebb, mint négy év alatt nyolcszorosára nõtt a csomag értéke, míg az FHB részvények értéke 3 év alatt több mint négyszeresére emelkedett.

Az elkövetkezendõ egy-másfél évben bevezetendõ, választható összetételû magán-nyugdíjpénztári portfoliók rendszere várhatóan jelentõs többletkeresletet gerjeszt a tõzsdei részvények iránt, amelynek egy része a Budapesti Értéktõzsde részvénypiacán jelenik meg. Ezért ez az idõszak ideális az állami nagyvállalatok kisebbségi pakettjének tõzsdei értékesítéséhez.

A részleges privatizáció lehetõséget teremtene arra, hogy a vállalatok felkészüljenek a piacnyitásra és a piaci versenyre, ami a hatékonyabb mûködés forrása. A tõzsdei jelenlét új pénzügyi forrásokat nyit meg a tõkepiaci csatornákon keresztül: tõkeemelésre, vállalati kötvénykibocsátásra, illetve az olcsóbb banki finanszírozásra nyújt lehetõséget.

A tõzsdei értékesítés a befektetõk és az állam, mint a legnagyobb tulajdonos számára az összes többi privatizációs formánál magasabb szintû transzparenciát biztosít: a tõzsdei jelenléttel együtt járó kötelezettségeknek köszönhetõen. A tõzsdei privatizációnak nagyon fontos pozitív közvetett hatása, hogy az állami szektorban erõsíthetõ a piacorientált, versenyképes mûködésre koncentráló gondolkodásmód. Amennyiben a szóban forgó vállalatok meghatározó tulajdoni hányadát tartós állami tulajdonban kívánja tartani a mindenkori kormányzat, úgy a privatizáció legmegfelelõbb formája a tõzsdén történõ értékesítés. Szakmai befektetõi csoportok általában a menedzsment- kontroll megszerzésében érdekeltek, ami a többségi állami tulajdoni hányad mellett nem lehetséges. A pénzügyi befektetõk pedig a legszélesebb körben és leghatékonyabban a tõzsdén keresztül érhetõk el. Korábbi sikeres tõzsdei privatizációk példája azt is megmutatja, hogy a tõzsdei jelenléttel olyan tulajdonosi szerkezet is kialakítható, amely tartós függetlenséget ad a hazai cégvezetésnek, és a hosszú távú stratégia megvalósításával a hazai nagyvállalatok több szektorban is regionális jelentõségre tudtak szert tenni függetlenségük megõrzése mellett.

Van még egy másik - nem elhanyagolható - szempont, emelte ki Dávid Ibolya. ?A politika hagyja abba a buta szerepjátszást!" Szûnjön meg az ellenzék - kormánypárt indokolatlan ellentéte és az ország gazdasági érdekeit tekintsék elsõdlegesnek! Nagyon fontos a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tétele. Nem lesz a korrupció területén elmozdulás ebben az országban, amíg azt nem önmagával kezdi a politika. Ebben nyújtana kitûnõ segítséget a tõzsdei szereplõvé vált állami vállalatok gazdálkodásának nyilvánossá tétele.