Hittel és hűséggel - konferencia a kommunizmus áldozatául esett Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspökről

 Meszlényi ZoltánMeszlényi Zoltán

Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök boldoggáavatásával kapcsolatban és térségünk vértanú püspökeiről Hittel és hűséggel címen történeti konferenciát rendezett az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága október 28-án a Központi Papnevelő Intézetben.

Erdő Péter bíboros június 11-én nyújtotta át a Szentatyának az 1953-ban vértanú halált halt Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök boldoggáavatási eljárásának összefoglaló dokumentumait. A boldoggáavatással kapcsolatban október 28-án történeti konferenciát rendezett az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága.

Erdő Péter bíboros köszöntőjében elmondta, hogy a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja jövő januárban tárgyalja az ügyet. Előadásában a bíboros Meszlényi Zoltán káptalani megválasztásának egyházjogi hátterét világította meg. Ismertette az egyházjognak a megyéspüspök helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseit, illetve azok változásait. Bemutatta, mi volt Mindszenty József bíboros letartóztatása és Drahos János általános helynök halála után az Eszergomi Főegyházmegye vezetésének jogi állapota, vagyis milyen helyzetben került sor Drahos János temetése után arra a káptalani választásra, amelynek eredményeképpen Meszlényi Zoltán segédpüspök átvette az Esztergomi Főegyházmegye kormányzását.

Amikor az általános helynök meghalt, jogi probléma keletkezett, hiszen nem volt, aki törvényesen vezesse az egyházmegyét. Az akkori egyházjog szerint a káptalannak kellett összeülnie, hogy sede plena, tehát a püspöki szék betöltött állapota mellett - hiszen Mindszenty bíboros élt, de letartóztatása miatt akadályoztatva volt - mégis káptalani helynököt válasszon, aki az akadályoztatás ideje alatt vezeti az egyházmegyét. A jogi helyzet sem volt egyszerű, és mindezt még súlyosbította, hogy az állam Beresztóczy Miklós helynökké választását akarta kikényszeríteni. A bonyolult helyzet kezeléséhez elengedhetetlen volt a pontos kánonjogi tájékozottság, amelynek megtestesítője az Esztergomi Főegyházmegyében éppen Meszlényi püspök volt. Ő azért vállalta a helynökséget, mert csak így látta biztosítva az egyházmegye törvényes, egyházjogilag érvényes vezetését.

A választásra két nappal Drahos János halála után, június 17-én került sor Esztergomban. A káptalani helynököt a székeskáptalan tagjai, a kanonokok választották meg. Meszlényi Zoltán helytállása szabadságának elvesztésébe, majd az életébe került.

A konferenciaA konferencia

Beer Miklós váci püspök A vértanúság eszméje című előadásában kiemelte: az egyház vértanúi által válik hitelessé. Az egyház vértanúi tetteikkel és életvitelükkel bizonyították az Egyházhoz való hűségüket. A vértanúk Krisztus megváltó áldozatát hozzák közel saját koruk embereihez.

Szőke János szalézi szerzetes, több boldoggáavatási ügy posztulátora Vértanú kortárs püspökök a Kárpát-medencében témájú előadásában elmondta: a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) segélyszervezetben végzett munkássága során ismerte meg a kommunista diktatúrák idején üldözött egyházakat, és azoknak a vértanúknak a sorsát, akik az adott helyen és korban helyt álltak. Vértanúságuk nem a véletlen műve: a Gondviselés helyezte őket oda, ahol életpéldájukkal, egyházhoz való hűségükkel helyt álltak.

Török József egyháztörténész, a PPKE professzora Vértanú kortárs püspökök az utódállamok területén című előadásában a cseh Josef Beran bíboros, a lengyel Stefan Wyszynszki és a horvát Alojzije Stepinac bíboros életútját ismertetve kiemelte: az említett bíborosok tanúságtételükkel az Egyházat és népüket szolgálták.

Beke Margit, az Egyháztörténeti Bizottság elnöke Meszlényi Zoltán az üldöztetés éveiben címmel megtartott előadásában olyan ügynöki jelentéseket ismertetett, amelyekből egyértelműen igazolható, hogy a hatalom által irányított „megfigyelők" megpróbálkoztak a demokrácia- és akotmányellenesség vádjával, és a jól ismert „nép ellensége" címszó ráaggatásával, amit hamis tanúvallomásokkal csikartak ki. De Meszlényire egyik „vádpontban" sem tudtak semmi terhelőt bizonyítani.

Cséfalvay Pál kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója Magasi Németh Gábor festőművész két alkotását mutatta be, amelyen a művész Meszlényi Zoltán püspököt is megörökítette. A képek érdekessége, hogy a művész az egyiken szimbolikusan domonkos szerzetesnek, a tudomány képviselőjének ábrázolja őt.

Erdő PéterErdő PéterErdő Péter bíboros a Hittel és hűséggel címmel rendezett konferencián bejelentette, hogy a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja 2009 januárjában tárgyalni fogla Meszlényi Zoltán boldoggáavatási ügyét. A konferencián arról kérdeztük az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érsekét, hogy remélhető-e a közeli boldoggáavatás, és milyen üzenetet hordoz a ma embere számára.:

Remélni és imádkozni kell, mert azt hiszem, hogy minden boldoggáavatás elsősorban a mának és a jövőnek szól. A múltbeli eseményeket vizsgáljuk, de azért, hogy erőt meríthessünk belőlük. Azért vizsgáljuk, mert a boldogok és a szentek példaképek számunkra, és közbenjárásukból erőt meríthetünk.

Meszlényi Zoltán esetében az aktualitás ma elég nyilvánvaló. Mert a vértanúság, a csendes vértanúság, amely a helyzet kényszeréből adódik, végigkíséri a világegyház történetét. Minden időben aktuális, hogy a keresztény ember szívében hűséges maradjon Krisztushoz és szerényen, realista módon, de vaskövetkezetességgel keresse azt, hogy mi felel meg legjobban Krisztus akaratának, és hogy a hétköznapi életünk apró dolgaiban hogyan tudunk igazán keresztények lenni. Ez a következetes hűség sokszor csak egy esély elvesztését jelenti. Sokszor egy mellőzést jelent. Sokszor azt jelenti, hogy nem tudunk valami olyan előnyre szert tenni, amit talán élvezhetnénk - ha megfeledkeznénk a kötelességünkről, megfeledkeznénk a hitünkről. De adott esetben az apró, hétköznapi élet körülményei drámai alakot ölthetnek és egészen a vértanúságig vezethetnek.

Ez volt jellemző Zoltán püspök életére is. Érdemes az ilyen embereknek a korábbi, csöndes, hosszú esztendeit is megfigyelni: milyen cselekedeteknek, milyen viselkedésnek a summája az, ami végül is egy vértanúságban összegződik Azt látjuk, hogy a hűséges kötelességteljesítés, az önzetlen munka, a gondos figyelmesség mások iránt, és az eleven vallási élet, az eleven imádságos élet, a Szentírással összekötött élet olyan erőforrás, ami a nehéz pillanatokban is lehetővé teszi, hogy megálljuk a helyünket.

Neumayer Katalin/MKPK/MK /MK