Fedettuszodát és sport-szállót épít Újpest

2009.február 10-én  az Újpesti Vízilabda Szövetség elnöke, Sági Gábor  és  az Újpesti Torna Egylet (UTE) igazgatója, Őze István  ismertette a megépítendő  UTE Sportuszoda és AQUA Sport Hotel  projektet.

Elmondták, több éves előkészítés után lépnek most elő a fedett sportuszoda és egészségügyi központ megépítésével.  Hosszú távra kellett biztosítani a gazdasági és infrastrukturális hátteret. A saját uszoda gondolata a 2000. évben vetődött fel, akkor készítették el az előtervet.,A támogatók kívánsága volt, legyen az új létesítmény önfenntartó, ezért került a tervekbe a szálló megépítése is, fitnesszel, szaunával, és a sportolók gyors felépülését szolgáló, teljes szintet elfoglaló egészségügyi rehabilitációs központtal. A számítások szerint 100 szoba lesz itt az optimális méret, ezt választották. 

A teljes mínusz szinten helyezik el a konferencia központot, négy, egybenyitható kisebb teremmel és egy nagyteremmel.  Együtt, az egész komplexum, nemcsak helyi, de budapesti, vagy akár nemzetközi igények kielégítésére is aspirálhat, színvonalával Budapesten egyedülálló lesz, de a régióban sem igen található hasonló.

A vezetők hangsúlyozták; a 100-120 ezres lakosságú Újpest igazi saját létesítményt érdemel, ezt szolgálja a most bemutatott beruházás, melynek építési engedélyét várhatóan a jövő héten adják ki.

Az UTE Szálloda és Sportközpont  a Fővárosi Vízművek Zrt. Kemény Zsigmond utcai sporttelepének déli részén,  a Duna sor és a Tímár utca sarkánál,  a Tímár utca 2. szám alatt épül meg.    A tervező:   Tompos Csaba.

A fedett Sportuszoda:

 

Beépített alapterület:                    9.687,5 m2 (bruttó)

Beépített földszinti alapterület:     4.980,5 m2

Épületmagasság:                                +13,15 m

Részletei:

-25x50 m-es medence (900 nézőre),            

-20x33 m-es medence (180 nézőre),            

=LEN és FINA szabványnak megfelelő versenymedencék,

-5x18 m-es tanmedence, az úszásoktatás támogatására.

                    

-5x5 m-es meleg vizes medence,                   

-női és ffi. Közönségöltöző,  (            200-200 főre)

-2 öltöző mozgássérültek számára,                

-csapatöltözők,                                             

-torna és kondicionáló terem,            

-szaunák, masszázs helységek,

-sport rehabilitáció,                                       

-étterem, büfé, iroda és raktárhelységek.                                                       

Az uszoda elsősorban az UTE sportolóinak biztosít edzést-felkészülést, versenyzési lehetőséget, de lehetőség nyílik hazai és nemzetközi úszó, vízilabda, műúszó és egyéb vizes sportokhoz kapcsolódó sportágak versenyeinek megrendezésére is.

Az uszoda teljes nyitvatartási ideje alatt szabadon látogathatja az úszni, mozogni vágyó újpesti, budapesti - nem versenysportoló lakosság is.

A 4-csillagos  AQUA Sport Hotel:

 

Beépített alapterület:                  5818,5 m2 (bruttó)

Beépített földszinti alapterület:    896,9 m2

Épület párkánymagasság:            +20,15 m

Részletei:

-100 darab kétágyas szoba, (2 db. mozgáskorlátozottak számára),

-4 darab konferencia- és különterem,

-étterem, bár,                                               

-egészségügy, rehabilitáció, szépészet,

-mélygarázs. 

                    

(A  45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet - Szállodák osztályba sorolási feltételei-  alapján a szálloda 194 osztályba- sorolási pontot ér el.)

A gyógyító és rehabilitációs szolgáltatások színvonala, a jóminőségi kiszolgálás, és a zavartalan működés érdekében, az egészségközpontnak a szálloda legfelső, közel ezer négyzetméteres teljes 5. szintje ad otthont. A szolgáltatásokat minden érdeklődő igénybe veheti. A szálloda és kiegészítő szolgáltatásai szervesen illeszkednek a megépítésre kerülő uszodához, illetve annak szolgáltatásaihoz.

A komplexum hő- és villamosenergia-igényeit saját gázkazánnal kívánják kielégíteni, a későbbiek során a zöld-energia források bevonását is tervezik. 

A beruházás főbb részletei:

Teljes költség:   6.700 millió forint (plusz áfa).

A megvalósításhoz, a tulajdonosok által biztosított önerőn kívül, külső hosszú lejáratú külső finanszírozást is bevonnak.

Ütemterv:

Az építkezés kezdése:  2009. február/március. 

A kivitelezés időtartama:  a generálkivitelező ajánlata alapján, 12 hónap,  1 hónapos átadás-átvétellel és 1 hónapos próbaüzemmel számolva.

-építési engedélyezési tervezés megkezdése:  2007. november,

-építési engedély kérelem beadása:     2008. május,

-építési engedély (várható) kiadása:    2009. február,

-kivitelezés megkezdése:        2009. február/március,

Átadás-átvétel, nyitás :   2010. április - június.

Az UTE és támogatóinak meghatározott köre hozta létre az UTE Szálloda és Sportközpont Kft. projekt társaságot. A Társaság feladata a beruházással kapcsolatos összes teendő összehangolása, irányítása és felügyelete.

A Társaság tulajdonosa:

-System Consulting Zrt.,

-UTE Sport Kft,

-Genev Kft,

-magánszemélyek.

Az eddig elvégzett feladatok anyagi és infrastrukturális hátterét a Társaság tulajdonosai biztosították.

A beruházók úgy érzik, a múlt kötelez, ezért beruházásuk tisztelgés az egykori UTE alapítók szellemi értéke előtt és folytatása olyan támogatói hagyományoknak, amelyek révén az egyesületben olimpiai bajnokok és kiváló versenyzők születhettek, minden sportbarát örömére.

A fővárosban már 1836-ban állt tutajokra erősített uszoda a Magyar Tudományos Akadémia előtt lévő dunai partszakaszon. Újpestnek, ekkor még hegyközségként, csak néhány lakosa volt, de a település fejlődése nyomán itt is szükségessé vált egy hasonló építmény létrehozása, annál is inkább, mert a dunai hajózás egyre veszélyesebbé tette a szabadvízben való fürdőzést. (A főváros területén 1839-től már rendelet is tiltotta a nyíltvízben való úszkálást.)

1888 novemberében Seligmann Mór elnökletével 3 ezer Ft tőkével alakult részvénytársaság egy újpesti, fából készült Duna-uszoda építésére. Ténykedésük nyomán 1889 júniusában a Lőwy-féle fakereskedés melletti partszakaszon (ma: a József Attila utca Váci úti végénél) lakossági használatra megnyílt az uszoda.A 20. század első éveiben az UTE már foglalkozott úszók edzésével, a szakosztály 1910-ben alakult meg.

Az 1910-ben kialakított pálya már nemcsak rendszeres edzésekre, hanem úszó- és vízipóló-mérkőzésekre is alkalmas volt. A hosszú életű létesítményben, melyet télen kiemeltek a vízből,  az 1920-as évek végétől már csak edzéseket tartottak, illetve a lakosság úszkálhatott, bár a helyiek számára a Megyeri Csárda mögötti Duna-part népszerűbb volt. Ez a „strand" azonban a folyó sodrása miatt sok áldozatot követelt minden évben.

Az UTE úszók edzéseiket a Népsziget melletti Duna szakaszon tartották. A szabadvíz azonban nem volt alkalmas rendszeres edzésre, ezért az önkormányzat védettebb partszakaszra helyeztette a megnagyobbított fauszodát. 1914-ben Szűcs János vezetésével egy 100 méteres dunai versenyuszodát is kialakítottak.

 Aschner Lipót, a Tungsram gyár vezérigazgatója, egyben az UTE egyik vezetője, a cég dolgozói, a város lakossága és a sportegyesület számára egyaránt maradandót alkotott, amikor 1938. július 10-én nemzetközi úszóverseny és vízipóló mérkőzés rendezésével ünnepélyesen felavatták az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. többmedencés uszodáját és nyári strandfürdőjét, amely 2005-ig folyamatosan működött.

Maga az Újpesti Torna Egylet 1885. június 16-án  Újpesten, a piac téri iskola egyik tantermében alakult meg,  78 taggal.  Jelszava: "Egység, épség, egyetértés",  színe: lila-fehér. Az Egylet első választott elnöke Goll János tanár, titkára dr. Ugró Gyula ügyvéd volt,  utóbbi 1907 és 1911 között Újpest város polgármestere lett. Kezdetben három szakosztály,  Torna, Atlétika és a Vívó működött az egyesületben, 1899-ben alakult meg a Labdarúgó, utána a Súlyemelő, Birkózó(1908) és Úszó szakosztály is.

1900. tavaszán avatták az UTE első szabadtéri foci pályáját.

1901.-  Az első magyar futballbajnokság, ahol az UTE a második osztályba került.  Az első mérkőzésen 8:0-ra győztek a Ganz Gyári Tisztviselők Torna Egylete ellen.

1901. június 30. -  Az első nyilvános atlétikai versenyt rendezi az UTE.

1903. május 24. - a Népszigeti pálya megnyitója.  Az új sporttelepen két teniszpálya is készült, az Aschner család is játszott rajtuk.

1922-ben gazdag mecénások, elsősorban Győri Farkas Gyula, Mauthner Zoltán és Aschner Lipót segítségével, Hajós Alfréd tervei alapján felépült a Megyeri úti Stadion, majd 1924-ben a fából készült uszoda és 1930-ban egy korszerű fedett teniszcsarnok is.  1924-től a versenyszerű teniszezés is megkezdődött.

További szakosztályok alakultak:  a Kerékpár, az Evezős, a Jégkorong, az Ökölvívó, a Természetjáró, a Kézilabda, a Sí, a Tenisz, az Asztalitenisz és a Vízilabda.  Az UTE-s sportolók számos hazai és nemzetközi sikert értek el.

Az 1932-es Los Angelesi olimpián már 4  UTE versenyző lett olimpiai bajnok;  Barta István, Halassy Olivér, Németh János vízilabdázók és Kabos Endre kardvívó.

Az 1936-os Berlini Olimpián további hat UTE sportoló nyert aranyérmet:  Kárpáti Károly birkózó, Kabos Endre kardvívó egyéniben és csapatban valamint vízilabdázók:  Bozsi Mihály, Halassy Olivér, Kutasi György és  Németh János. A világháborúk hatalmas károkat okoztak Újpest sportéletében is. Számos újpesti sportoló esett el a frontokon és a sportpályákból csak romhalmaz maradt.

1945 végén ismét éledni kezdett a sport Újpesten, az UTE 11 szakosztállyal kezdte meg működését.

1950 márciusában az UTE fuzionált a Budapesti Rendőr Egyesülettel. Így jött létre a Budapesti Dózsa Sportegyesület, mely ezután a belügyi szervek sportegyesülete lett.

Az 1952-es Helsinki Olimpián  Szilvásy Miklós birkózó, és a vízilabdázók:  Gyarmati Dezső, Lemhényi Dezső, Martin Miklós és Vízvári György lettek olimpiai bajnokok.

1956-ban Melbournben  újabb sportágakkal és nevekkel bővült a dicsőséglista:  Urányi János és Fábián László kajakozók, Keleti Ágnes tornász és ismét a vízilabdázó  Gyarmati Dezső és Mayer Mihály lett olimpiai bajnok.

1957-től az újpesti kerülethez, valamint a hagyományokhoz való kötődés erősítése érdekében az egyesület a nevét Újpesti Dózsa Sport Clubra módosította.  Versenyzői az UTE hagyományait megőrizve, számos világraszóló sikert értek el a felnőtt és korosztályos világversenyeken.

Az 1960-as években már 22 szakosztálya volt az egyesületnek:   Akrobatikus torna, Atlétika, Birkózó, Cselgáncs, Jégkorong, Kajak-kenu, Kerékpár, Kézilabda, Labdarúgó, Lovagló, Motoros, Ökölvívó, Röplabda, Sakk, Sí, Sportlövő, Teke, Tenisz, Természetjáró, Torna, Úszó-Vízilabda, Vívó.

1964-ben a Tokióban rendezett Olimpián  Polyák Imre birkózó, Bene Ferenc Labdarúgó, Marosi Paula és Rejtő Ildikó vívó,  Zsivótzky Gyula atléta és a vízilabdázók,  Dömötör Zoltán és Mayer Mihály nyertek aranyérmet.

1968-ban a Mexikói Olimpián négy UTE labdarúgó állt az olimpiai dobogó legfelső fokán: Dunai Antal, Fazekas László, Nagy László és Noskó Ernő.

1976-ban Cservenyák Tibor és Sárosi László vízilabdázó Montreálból hozott újabb aranyat.

Az 1980-as Moszkvai Olimpián Növényi Norbert birkózó lett olimpiai bajnok.

1988-ban Szöulban  Darnyi Tamás úszó, Mizsér Attila öttusázó valamint Szabó Bence és Csongrádi László kardvívó tért haza aranyéremmel.

A rendszerváltás időszakában a klub az 1991. február 23-i tisztújító küldöttközgyűlésén visszavette eredeti nevét és címerét.  Azóta a klub neve ismét Újpesti Torna Egylet.

1992-ben Barcelonában nyerte az UTE eddigi sporttörténelme utolsó aranyérmeit:   Farkas Péter birkózó, Szabó Bence kardvívó és a kajakos lányok, Czigány Kinga, Dónusz Éva és Mészáros Erika.

Tehát;  1932 és 1992 között 38  UTE sportoló 30 olimpiai bajnoki címet szerzett,  az UTE versenyzők 1885-től napjainkig több mint 200 világ és Európa bajnokságot, valamint számtalan érmet nyertek.

A beruházók ambíciói az új generációk hasonló sikereit kívánják táplálni!

Harmat Lajos