New York: Magyar Kultúrális Intézet - egy magyar pont az amerikai tömegkultúrában

 BroadwayBroadway

A New York-i Magyar Kulturális Intézet 2001-ben alakult, és 2005-ben költözött végleges helyére, New York nevezetes kerületébe, a SOHO-ba.  Jelenleg az egyik legfrissebb intézet New York-ban.

A költözése óta eltelt két évben a New York-i Magyar Kulturális Intézet programjai sikeresen keltették fel a magyar kultúra iránti érdeklõdést a befogadó város hatalmas dimenzióihoz képest.   Magyarországot a New York-i közönség olyan vállalkozó kedvû országként ismerte meg az eddigi  programokon, programsorozatokon  keresztül, ahol magas színvonalú, friss gondolkodású mûvészeti és kulturális élet zajlik. Az eddigi produkciók az ignoranciára hajlamos, túltelített New York-i kulturális életben is képesek voltak figyelmet generálni. 

Néhány jellemzõ példa az elmúlt két év eseményeibõl:

Élõ közvetítés Bartók halálának éjszakáján: 2005 szeptember 25-én, Budapesti idõ szerint éjfélkor,  a Mûvészetek Palotájában  Kocsis Zoltán vezénylésével koncertet adott  a Nemzeti Filharmonikusok, amit a Duna Televízió egy  New York-i koncertterembe közvetített.

PEN Konferencia: 2006 áprilisában a PEN New York-i konferenciájának alkalmából a Magyar Kulturális Intézet kezdeményezte, és több helyi kulturális intézettel együttmûködve megszervezte a ?Forradalom: kézikönyv felhasználóknak" címû nagysikerû nyilvános beszélgetést Adam Michnik, Baltasar Garzón, Gioconda Belli és Tamás Gáspár Miklós részvételével a  The New York Public Library - ban.  BLOG

Láthatatlan Szimpózium: A Magyar Kulturális Intézet az Európai Iskola egy ötletének felhasználásával 14 európai gondolkodót kérdezett meg Európa jövõjérõl, problémáiról. Minden résztvevõ ugyanazt a nyolc kérdést kapta, amelyre néhány oldalas esszében válaszolt. Az elkészült szövegek magyar és amerikai szerkesztõ közremûködésével olyan szövegkönyvvé álltak össze, mintha a résztvevõk egy vitaest szereplõi  lennének. Az így létrejött szövegkönyvet amerikai színészek felolvasószínház-szerûen olvasták fel, mintegy 600 fõs közönség jelenlétében 2006 szeptemberében, a The New York-i Public Library-ben.  

?Ellentétben a gyéren látogatott Internet panellel, a Celeste Bartos Forumot zsúfolásig megtöltötte a Használati utasítás Forradolomhoz nevet viselõ rendezvény."

 http://www.metaxucafe.com/  (blog) 2006. június 13.

?A megújult Európa változatos és innovatív mûvészeti produkcióinak hat héten át tartó ünnepe, az elsõ Európai Álom Fesztivál csúcspontját a Láthatatlan Szimpozium jelenti, mely a Celeste Bartos Forumot egy antik szümpozion színhelyévé változtatja át."

The New York Public Library - http://www.nypl.org/

European Dream Festival:  A fesztivál New York-ban egyedülálló jelenségként az ?európai kultúrát"  mutatta be  hat héten keresztül 2006 szeptembere és novembere között. A fesztivál társigazgatója a Goethe Intézet és a Szlovén Konzulátus mellett a Magyar Kulturális Intézet volt. A magyar intézet szervezte a nyitógálát, az ahhoz kapcsolódó fogadást, illetve a sajtó-tájékozatókat. E fesztivál keretében lépett fel a Honvéd Együttes két elõadáson több ezres közönség elõtt, valamint itt került sor arra a nagy sikerû budapesti-New York-i világpremierre a budapesti Trafóval együttmûködésben, amelyet Uri Caine zongorista adott zenekarával és magyar cimbalmosokkal közösen,  Bartók által gyûjtött népdalok felhasználásával.

?Az Európai Álom Fesztivál számos európai ország, köztük az unió új, energikus tagállamainak egyedülálló közös vállalkozása, melynek létrejöttéhez a legkiválóbb New York-i kulturális intézmények járultak hozzá."

 http://www.swedenabroad.com/

?Uri Caine számára Bartók állandó ihletõ forrásként szolgál, és ma esti produkcióján is meglátszott az elmélyült és állhatatos felkészülés."  

http://www.publictheater.org/    2006. október 10.

Times Square-i Plakátok: Az 1956-os Forradalom ötvenedik évfordulóján az Intézet kezdeményezésre két hatalmas plakát került ki a Times Square-re, a Broadway és az 50. utca sarkára. A két fekete-fehér archív fotó nem  várt nyilvánosságot hozott 1956-nak, az Intézetnek és annak a Magyarországnak, amely saját történelméhez ilyen nem kanonizált formában képes hozzányúlni. A plakátokról anyagot készített a Reuters Televízió, az NBC, az NPR rádió, a BBC valamint egész oldalas cikk jelent meg róla a New York Times-ban, írt róla a Herald Tribune és több kanadai lap is. A plakátok a magyar média összes jelentõsebb orgánumában megjelentek, és a Kreatív címû újság az évad legsikeresebb koncepciójának választotta.

?Fél évszázad fut össze egyetlen pillanatban, az elmenekülés otthonról és az egész Amerikában leélt élet, hogy a 69-éves New York-i lakost, Mr. Legendyt visszavigye ifjúkorába, és újra átélje 1956 október 23-ának, a magyar forradalom kirobbanásának ?lelkesült és felejthetetlen élményét".

New York Times, 2006.  Oct. 8. 

A New York-i Magyar Kulturális Évad - 2009

Egy kulturális intézet mûködésének kiemelkedõ lehetõsége kulturális évad szervezése az intézetet befogadó országban.  Ezeknek az évadoknak az alapvetõ célja két kultúra kapcsolatának elmélyítése, maradandó és kölcsönös hatás biztosítása a hosszú távú  mûvészeti és kulturális folyamatokat megindításával. Éppen ezért fontos, hogy a kulturális évadok  valóban létezõ kulturális szükségletbõl induljanak ki. Ez a külföldi kulturális intézeti munka, a magyar kulturális diplomácia meghatározó eleme: valóságosan jelen lenni a fogadó ország valódi kulturális közegében, ezzel hívva fel a figyelmet legjobb kulturális értékeinkre és ezzel adva lehetõséget a magyar kultúra szerves beépülésére, együttmûködésére más kultúrákkal.

A New York-i Magyar Kulturális Évad - 2009  célja, hogy a telített és igen színvonalas New York-i kulturális közegben reklámozza és a szó jó értelmében véve  eladja  a magyar mûvészeti programokat. A programsorozat hangütésével, újszerû kezdeményezéseivel, modern kultúra-felfogásával olyan tónust kíván adni a magyar kultúra bemutatkozásának, amely feltûnõvé, megjegyezhetõvé és egyedivé  teszi kulturális jelenlétünket New York-ban.

A kulturális marketing, mint önálló program

Az intézet eddigi munkája során is azt  kívánta bizonyítani, hogy a tartalmas kulturális program mellett a hatékony marketingnek is nagy szerepe van a kulturális reprezentáció sikerében.

Az évad tervezésekor a marketingnek kettõs szerepet szán az intézet. A marketing egyrészt klasszikus értelemben reklámozza és eladja a programokat a magas ingerküszöbû  New York-i kulturális közegben, de emellett hangütésével, intellektuális szintjével, újszerû kezdeményezéseivel szinte önálló mûvészeti programként olyan tónust ad az évad eseményeinek, melyek feltûnõvé, megjegyezhetõvé, egyedivé teszik a magyar kulturális jelenlétet New York-ban. Ugyanakkor a program-szerû, általános marketingben teljes országkép jelenik meg Amerikára és az  évad programjaira szabva.

Egy ilyen koordinált kulturális megjelenés a fent leírt marketing kampánnyal az intézet szándékai  szerint egy olyan országról fog beszélni, amelyben  a történelmi hagyományokkal együtt él a legendás magyar kreativitás  és a mértékadó szellemi színvonal. Egy olyan intellektuális országról fog az évad szólni, ahol az emberek tisztában vannak a realitásokkal és  tudják, hogy Közép-Európa ugyan nem a világ közepe, de tisztában vannak saját hagyományaik súlyával, és jelenbeli képességeikkel. 

Az  újszerû kulturális marketing

A program-szerû, általános  marketingben egy teljes Magyarország-kép jelenik meg New York-ra  és az  évad programjaira szabva. Ebbe az országképbe hangsúlyosan beletartozik minden, ami jelentõs és  meghatározó Magyarországon. Az évad programjai ebbõl a szempontból  a turizmust, az idegenforgalmat és a kultúrát  integrálják  a marketing eszközeivel.

Kétfelé dolgozik, (1) reklámozza az évad programjait, és (2) reklámozza az országot, olyan módszerekkel, amelyek nem harsányan és nyersen akarják az emberekhez eljuttatni a közlendõ állítást, hanem átszûrtebben és a szokásosnál szellemesebben. (Példa: ha egy szórólapon vagy egy képeslapon az emberek a Széchenyi fürdõ sakkozói között legendás New York-i figurákat ismernek fel, akkor máris kíváncsibbak lesznek. Részben a körülményekre, részben a helyszínre...)

A marketing koordináció tervének kidolgozása során  az intézet helyi és magyar marketing szakértõket kér fel, hogy az évad speciális igényeihez igazodva, egy már 2008 végétõl elinduló kampánytervet dolgozzanak ki.

Tanácsadó Testület

Az évad  programjainak tervezését az erre a célra létrehozott  Tanácsadó Testület hivatott szakértelmével és tapasztalataival segíteni. A testület olyan személyekbõl áll, akik eddigi munkájukkal, társadalmi és kulturális súlyukkal  egyértelmûen szavatolnak a színvonalas és kiegyensúlyozott programsorozatért. A Tanácsadó Testület magalakuló ülésére 200. június 4-én került sor a Balassi Intézetben.

Tagok

Bíró Yvette,  filmdramaturg, egyetemi tanár, New York-Párizs

Heller Ágnes, szociológus, egyetemi tanár, New York-Budapest

Karvalits Ferenc, közgazdász, Budapest

Kornai János, közgazdász, egyetemi tanár, Cambridge-Budapest

Kõrösi Orsolya, kulturális tanácsadó, Budapest

Rockenbauer Zoltán, mûvészettörténész,   Budapest

Szántó András, kulturális szakértõ, egyetemi tanár, New York

Állandó meghívottként tagja a Tanácsadó testületnek

Lauter Éva, fõigazgató, a Balassi Intézet képviseletében

Valamint

Orsós László Jakab, igazgató, a New York-i Magyar Kulturális Intézet képviseletében

Költségvetés és finanszírozás

Az évad tartalmi és pénzügyi lebonyolításáért az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozó Balassi Intézet és a New York-i Magyar Kulturális Intézet felel.  A New York-i Magyar Évad kinti teendõit a kulturális intézet munkatársai, a hazai képviseletét és a szervezési munkákat 2 szerzõdéses munkatárs látja el.

Az évad megvalósítását  az Oktatási és Kulturális Minisztérium finanszírozza, illetve az intézet kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a programokhoz kapcsolódóan  magyar és  amerikai szponzorokat nyerjen meg.

Programok, rendezvények

New Yorkban nem lehet egész évben intenzív programokkal fenntartani a figyelmet, erre a intézetnek anyagi lehetõsége sincsen. Azért az évadnak két kiemelt súlypontja lesz, 2009 tavaszán  és õszén. A kiemelt programokat összeköti  és - a tervek szerint - végigkíséri  az egész éves sajátos  kulturális marketing.

Képzõmûvészet:

1.            Reprezentatív, a  magyar Bauhaus iparmûvészeti tevékenységét bemutató kiállítás. A helyszínrõl tárgyalások folynak  a Museum of Arts and Design-al, akik  2008-ban a Central Park DNY-i sarkán lévõ Columbus Circle egyik legpatinásabb épületébe költöznek. Kurátor: Forgács Éva (Budapest-Los Angeles)

2.            A Szépmûvészeti Múzeum világszínvonalú Majovszky rajzgyûjteményének kiállítása a patinás Morgan Library-ben.

3.            Zsolnay kiállítás a pittsburgh-i Gyugyik-gyûjtemény anyagából. A hatszáz darabos egyedi gyûjtemény mintegy 250 art deco darabját tervezzük bemutatni, különös tekintettel a Zsolnay gyár rendkívüli technológiai és mûvészeti innovációira. Tárgyalások folynak a Metropolitan Museum-mal. Koordinátor: Semjén Anita (Washington)

Zene:

1.            Koncertsorozat a Carnegie Hall-ban a magyar zene átfogó bemutatására.

A sorozat nyitánya egyben az évad nyitánya is a Budapesti Fesztiválzenekar 2009. januári  fellépésével. A sorazatban fellép Kurtág György és Kurtág Márta, és tárgyalások folynak további két koncertõl más kortárs magyar zeneszerzõkkel és elõadókkal.

A Carnegie Hall ezen kívül egy reprezentatív magyar világzene koncertet szervez a New York-i Magyar Kulturális Évaddal közösen (tárgyalások folynak a három világzenei énekesnõ - Palya Bea, Szalóki Ági és Herczku Ágnes - budapesti koncertjére alapozott programjának átdolgozott verziójáról).

Ezen kívül a sorozat a magyar zenei hagyománynak szentel egy teljes ún. családi hétvégét a Discovery Day szériában, ahol Magyarország legendás zenei örökségét tárgyalják tudományos elõadók, zenészek és filmesek.

A sorozat keretében Amerikában elõször Kurtág György vezetésével nemzetközi zenei kurzusra kerül sor, amelyre 2008 elejétõl lehet pályázni a Carnegia Hall és a Magyar Évad szervezõinél.

2.            Egy koncert amerikai és magyar zenei szerkesztõk és szakemberek bevonásával, reprezentatív elõadókkal a cigány és a fekete zene átfedéseit és különbözõségeit vizsgálva. Jelenleg  a legnagyobb New York-i koncerthelyszínekkel folynak tárgyalások a produkcióról.

Szinház:

1. A Lincoln Center nyári színházi fesztiválja jelen pillanatban négy magyar színházi elõadásról tárgyal, melyeket  a tervek szerint 2008-ban illetve 2009-ben mutatnak be az Évad részeként illetve felvezetésként.

2. A Krétakör Színház tervezi az Évad  egy Amerikáról szóló elõadás létrehozását, amit a társulat a 2006-os amerikai vendégjátéka után kezdett el kidolgozni.  2009-re a egy New York-ról szóló darab jön létre. A helyszinrõl jelenleg folynak a tárgyalások.   

Fotó:

New York és az egész szakma nagy presztizsû kiállítóhelye és kutatási központja az  International Center of Photography két tervet valósít meg  az Évad idején:

1. A Robert és Corneille Capa munkáiból összeállt,  több ezres fotógyûjtemény magyarországi elhelyezése.

2. A 20-as, 30-as évek magyar nõi szociofotó mûvészetét bemutató tárlat. 

Film:

Forgács Péter -  a New York-i Magyar Kulturális Intézet felkérésére -  megkezdte Ellis Island munkacímû filmjének elõkészítõ kutatásait. Az Erasmus díjas rendezõ, a New York-i Tribeca Fesztivál 2005-ös dokumentumfilm versenyének gyõztese a film forgatásának felkészülési munkájára a Fulbright Bizottságtól, illetve egy magyar producertõl kapta a szükséges anyagi támogatást. A film a bevándorlás témájáról szól, speciálisan magyar,  illetve Közép-Európai szemszögbõl,  Forgács sajátságos dokumentum-technikájának felhasználásával.