Újabb hírek a kormányzat pénzügyi ámokfutásáról - ami nem ment tönkre most már az is tönkremegy...

2009. Február 18-án, néhány napon belül immár másodszor Gyenesei István volt a kormányszóvivői tájékoztató vendége. A téma az önkormányzati rendszer átalakítása volt, ám egyéb, az Önkormányzati Minisztériumhoz tartozó témákat is érintett a miniszter. Többek között szerkesztőségünk kérdésére válaszolva kifejtette, hogy az ÖM mindenképpen meg kívánja őrizni az üdülési csekk intézményét, miközben tudomásul veszi, hogy a kormányzat eltökélt az adóreformban, azon belül is az adómentes juttatások szűkítésében.

A miniszter elmondta: a tárca kompromisszumként elfogadhatónak tartaná, hogy szűkítsék az üdülési csekkek felhasználhatóságának körét, például ne lehessen autópálya-matricát, vagy állatkerti belépőt vásárolni vele, de hagyják meg eredeti funkcióját, a szálláshely és vendéglátás igénybevételére. A miniszter másik kompromisszumként azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy szállítsák lejjebb az egy személynek adható üdülési csekk értékhatárát.

Költségvetési öngól lenne az üdülési csekk megadóztatása
Erdei János, szállodai szakértő, a szállodások szavazata alapján "az év szállodása" számításokkal támasztja alá, hogy az üdülési csekk megadóztatása nem hozna többletbevételt, hanem inkább veszteséget okozna a költségvetésnek. Immár köztudott, hogy 2008-ban a hazai szállodákban, mintegy 30 milliárd Ft értékben váltottak be üdülési csekket magyar állampolgárok. A jelentős beváltóhelynek számító szállodák információi szerint az üdülési csekkel fizetők további, mintegy 50 százaléknyi összeggel egészítették ki költésüket a hotelekben. Vagyis összességében 45 milliárd Ft-os bevétele származott a szállodáknak az üdülési csekk birtokosoktól (ez egyébként a teljes belföldi forgalomnak a felét teszi ki). Ennek az összegnek az áfa-tartalma 20%-kal számolva 9 milliárd forint, a tervezett 23%-kal számolva 10.3 milliárd forint. Megközelítőleg ennyit veszítene a költségvetés, ha a csekket megadóztatják, s ezzel elsorvasztják, hiszen ez a fogyasztói kereslet kizárólag a csekkek révén realizálódott. Csekkek nélkül a plusz 15 milliárd sem jelent volna meg. Az üdülési csekk által generált belföldi kereslet a magyar szállodaipar egyetlen reménye. Ha megadóztatják a csekket, s a töredékére esik a belföldi kereslet, akkor a közel 900 magyar szállodában dolgozó, mintegy 100.000 munkavállaló és a hasonló nagyságrendű beszállítói háttér ugyancsak százezres alkalmazotti létszáma jelentkezik majd munkanélküli segélyért, cseppet sem csökkentve a költségvetési hiányt.

Újabb fejlemények standolás ügyben

Mint arról korábban hírt adtunk, folynak a szakmai és politikai egyeztetések a napi standolás eltörléséről. Kormányzati forrásból származó információink szerint eközben a pénzügyi tárcával is egyeztetések kezdődtek, s több kompromisszumos megoldás körvonalazódik. Az egyik szerint a napi standolási kötelezettség a jövőben nem lenne általános a vendéglátóhelyek körében, hanem csupán azokra az egységekre alkalmaznák, melyeknél a korábbi ellenőrzések során bizonyos szabálytalanságokra bukkantak az ellenőrök. Egy másik javaslat szerint nem naponta, hanem csak havonta lenne kötelező tételesen standolni, amit egyébként a legtöbb vendéglátóhelyen amúgy is elvégeznek. A legfontosabb azonban az, hogy szinte biztosnak látszik a kormánypárti és ellenzéki politikusok egyetértése abban, hogy a rendelet így nem csak, hogy nem éri el a célját, hanem inkább kárt okoz.

(Turizmus Panorama Bulletin információk)