[0] A cím - bár ironikusnak hangzik - inkább tiszteletet tükröz. Richard Strauss, Rózsalovag című operája, az ősbemutató, 1911 óta, egészen a legutóbbi időkig, szinte azonos módon került színre. A szerző így rendelte és az utódok tiszteletben tartották kívánságát. Mi más ez, ha nem az elismerés jele?

[0] Erre utalt Jochen Breiholz, az opera legújabb budapesti bemutatójának dramaturgja is, amikor azt mondta: „egyedi alkotás ez az operák között, olyan, mint egy szent tehén!" Első és egyetlen az operák történetében, melynek színpadra állítása száz éve nem változik. A cselekmény Mária Terézia korában játszódik és az 1911-es ősbemutatón a díszlet és a jelmez remekmű volt. Strauss ezért kifejezetten kérte, hogy ez a jövőben ne változzon, bárhol is adják elő a darabot. Kívánsága a mai napig teljesült a világ összes nagy operaházában. A kilencvenes évek elején néhány rendező megpróbált finom változásokat végrehajtani, de ez, a budapesti lesz az első alkalom, amikor egészen új változatot állítunk színpadra! A történet az ősbemutató idejére kerül át, a két korszak ugyanis nagyon hasonlít egymáshoz. A rokokóra és az első világháborút megelőző évekre ugyancsak a merev etiketthez kötött felszín és alatta az erotikától túlfűtött, szabados világ volt jellemző.

[0]Budapest nagyszerű helyszín a határozott változtatásra, mert pontosan tükrözi azt a szecessziós kort, amibe a darabot áthelyezzük - állapította meg Andrejs Žagars, rendező. Az operarendezés nem más, mint egyfajta művészeti kémia. Az eltérő szereposztások között különféle kapcsolatok jönnek létre, mindegyik más végeredményt ad. Elősegíti ezt, hogy a máshol már megszokott díszlet- és jelmeztervező mellett most itt külön fénytervező is dolgozik. A bemutató rendkívül érdekesnek ígérkezik, hiszen Žagars napjaink egyik leginnovatívabb színpadi rendezőjének számít. Színészként orosz és lett filmekben, színházakban szerepelt, 1966 óta pedig a Lett Nemzeti Opera főigazgatója.

[0] Kovács János karmester a bemutató kapcsán először az előzményekről beszélt. A darab zenei interpretációjának komoly hagyományai vannak, mert a szerző, Strauss maga is dirigálta, idehaza pedig az 1971-es felújítás karmestere Ferencsik János volt. Az operáról köztudott, hogy - bár romantikus vígopera - kifejezetten nehéz mű. Szüksége van „érésre". Hosszú próbafolyamatot igényel, amire soha, egyetlen operaházban sincs annyi idő, mint amennyit a szereplők szeretnének. Nálunk azért előnyös a helyzet, mert a közönség tapasztalni fogja, milyen sok nagytehetségű művész játszik benne!

[0] Bátori Évának ez volt a szerepálma és most végre életre keltheti. Most van abban a korban, hogy eljátszhassa a Marschallin-t, a tábornagynét, életének jelenét kell játszania - ezért töklétes a szerep számára. A zene nagyszerű, a zenekar kitűnően segíti az énekeseket - mondta - a történet is vállalható. A szép tábornagynénak ifjú kedvese van, aki viszont váratlanul egy fiatal lányba lesz szerelmes. A lányra más, egy pénzsóvár élvhajhász is szemet vetett, itt jön a vígoperai fordulat. A tábornagyné felismeri, hogy nem kötheti magához egykori kedvesét, ezért nagylelkűen egyengeti a fiatalok útját.

[0]A csúffá tett Ochs báró megszemélyesítője, Gábor Géza sem idegenkedik a szereptől. Szerinte nagy kihívás ez, az egyik leghosszabb basszus szerep, mely a hangot és a memóriát is egyaránt próbára teszi. A szövegíró, Hofmanstahl által csak „vidéki Don Juan"-ként emlegetett, egyszerű személyiségű Ochs, a finom lelkületű tábornagyné tökéletes ellenpólusa. Az animális ösztönlény megtestesítője. A szerepcserés helyzetkomikumra épülő darabban - a másik szereposztásban - Lars Woldt - a fiatal német basszista jeleníti meg Ochs bárót. Az énekes a koppenhágai Dán Királyi Operaházban az előző, 2008/2009-es évadban már énekelte ezt a szerepet.

[0] A Magyar Állami Operaháznak ez lesz a kétszáznegyvenedik premierje - mondta el Vass Lajos, az Operaház főigazgatója. Híres külföldi rendezőt és egész csapatát kérték fel a megvalósításra. Mivel hihetetlenül nehéz műről van szó, nemcsak a bemutató előtti próbák, hanem a közönség előtt tartott előadások száma is befolyásolja majd a minőséget. A színházakban általában azt mondják úgy a tizedik előadás körül „áll be" a darab. A most színre lépő kitűnő előadók miatt nálunk valószínűleg ez hamarább is bekövetkezhet majd.

[0] A Magyar Állami Operaház is szeretne visszakerülni a nemzetközi vérkeringésbe - hangsúlyozta Kovalik Balázs művészeti igazgató - hiszen a nagy külföldi operaházakban sem csak hazai rendezők dolgoznak. Nagyon érdekes az, ami ma a Baltikumban jelen van. Szenzációs, onnan származó énekesek járják a világot és bámulatos produkciók jönnek létre. Ezért indultunk el mi is most Észak felé. A dramaturg, Jochen Breiholz, a Rózsalovagot 14 éves kora óta ismeri és járatos a bécsi dialektusban, ezért óriási segítséget jelent a rendezőnek. Fontos megerősíteni, hogy az első és második szereposztás nem rangsort jelent! Nem arról van szó, hogy az egyik jobb vagy rosszabb, mindössze a színházi biztonságot szolgálja. Sajnálatos tény, hogy a második szereposztásról gyakran kevesebb híradás jelenik meg, pedig az ott fellépők is nagyszerű művészeti színvonalat képviselnek.

A Rózsalovag bemutatója 2010. március 20-án és 21-én lesz. Az Operaház ifjúsági programjának részeként valamennyi előadás előtt ingyenes operaismertető órára várja a közönséget Molnár Szabolcs zenetörténész, a Székely Bertalan teremben.

www.opera.hu/rozsalovag [1]