Nem fényezzük a Világbank urainak alfelét…

 

Ha végiggondoljuk az elmúlt nyolc évet, Magyarországot a szolgalelkűség tette tönkre. Nem kicsit. Nagyon.. Azt is tudja az, aki nem csak a dogmatikus neoliberális közgazdászok dogmáin nevelkedett, hogy a válságoknak az oka nagyon sok esetben -így nálunk is az IMF és a Világbank, de mint észrevehettük velünk szemben az EU is ugyanezt a politikát gyakorolja.

Mert egyik félnek sem érdeke egy erős, döntéseiben kezdeményező Magyarország. Orbán Viktor korábban már említette: Nem főnöke neki sem a Világbank, sem a Valutaalap, sem pedig az EU. És most ennek megfelelően viselkedett. Nem engedett a további ország-tönkretétel követelésnek.

Ha megnézzük a magyar gazdaság történetét, akkor azt vehetjük észre, hogy az egyfajta világbanki ciklus szerint működik. Kapunk kölcsönt. De ehhez kapunk feltételeket. Ha ezt betartjuk, akkor újabb kölcsönnel csak még jobban bemászunk az adósságspirálba. A bal és a liberális oldal szerint sokat szidott Orbán kormány megpróbál, és ha következetes akkor tud is  szakítani ezzel a ciklussal. Ennek viszont az ára látható volt: Az egész neoliberális bankárvilág visítva hörögte tele a médiát: Hogyan is képzeli ezt a magyar kormány? Nem tovább nyomorítani az embereket? Nem kizsarolni a nincs utáni maradékot? Nem meghalasztani az időseket, a betegeket - szolgálva a multik érdekeit? Bántani azokat a bankokat, amelyek szuper nyereséget vágtak zsebre a válságban, közben állami pénzeket is bezsebelve, de az emberek érdekeit maximálisa figyelmen kívül hagyva?

Úgy tűnik, Orbán Viktorban megvan a szándék - és most a 2/3 birtokában a lehetőség - hogy az ország a sarkára álljon. Ehhez úgy tűnik megtalálta a partnereket. Mert már most sem kellett Világbanki hitel / az utolsó részletet le sem hívtuk az előzőből/. Mert most nem akar adóemeléssel újabb sarcot kivetni. Ha megteszi, akkor bátran számíthat arra, hogy fóbiája (A Gárda, aki nem adja meg magát) megoldja: El kell hagynia a hatalmat. Viktornak egy esélye van: A Nemzet polgárai érdekében politizálni, vezetni a gazdaságot.

Mit is kell ehhez tennie? Nos az első fontos lépés lenne a bankok megsarcolása mellett belenézni a Magyarországon jelen lévő multik pénzügyeibe. Vajon hogyan is működik az adómentes profitot kiszivattyúzó pénzszivattyú?

De a magyar befektetői profilon is kell igazítania. A legfontosabb, hogy az intelligens makimajom műveken kell változtatnia. Ezek azok a multinacionális cégek, ahol alacsony hozzáadott értékű összeszerelést végeznek nagy tömegben, banánért. Az új nagy hozzáadott értékeket termelő, környezetbarát beruházásokat kell támogatnia, de úgy hogy ehhez hazai beszállítói háló alakulhasson ki.

De ami a legfontosabb - és Lengyelországban, Észtországban, Szlovákiában mindez megvalósult - saját, multi-független KKV rendszer jöhessen létre. Ide az adókönnyítés azonban nem elegendő. Az is kell, hogy a magyar államhatalom szervei - VPOP, APEH - ne bánjanak úgy a kisvállalkozóval, mint levágni való állattal, ne a büntetés legyen a cél. És ehhez betartható emberséges törvények szükségesek.

Éppen az adóbevételeken látszik, hogy a jelenlegi gyakorlat nem vezet sehova. Az emberek vagy passzivitásba menekültek, vagy töke hiányában sem kicsiben sem nagyban nem tudnak mit csinálni. Rövid idő telt el a választás óta, de már látható az, hogy az emberek bizalommal vannak. Megpróbálnak dolgozni, termelni. Lassan nő a nemzeti össztermék.

És ekkor jön a Valutaalap - Világbank és az EU közös delegációja a „Gebedjetek meg de azonnal" jegyében újabb sarcokat, megszorításokat követelve a hatvanas évek agyament főkönyvelői szemlélete jegyében. Ezért jó hír a tárgyalások félbeszakadása.

Az várható lesz, hogy megpróbálják támadni a forintot, mint ahogy megpróbálták Kósa kijelentése kapcsán is. De sem az nem jött össze sem ez nem fog. És itt különö9sen a magyar Nemzeti Banknak kellene ésszel segítenie a kormánynak. De az már látható, hogy az MNB a neoliberális szemléletet képviseli. Mintegy belső ellenségként. A kérdés inkább az, hogy a kormány mit tud itt tenni. Mert lépnie kell.

Advocatus Diaboli