Az Aranymúzeum vásárolta meg az elfeledett Stradivariust.

Cecilia - A hangszerész-kereskedő úgy érezte, hogy nem átlagos hangszertől akarnak megválni.

100 éve nem bukkant fel a világon új Stradivarius, három éve Budapesten egy gyanútlan örökös próbálta értékesíteni a hegedűt. A rendkívüli hangszer az Aranymúzeum és Zelnik István jóvoltából hazai kézben maradt és egy magyar művész, Kokas Katalin használhatja öt évig.

Három évvel ezelőtt sétált be egy zenész Juhos Tibor Operaház melletti hangszerüzletébe, hogy eladja a család régi hegedűjét, hogy abból egészítse ki a hiányzó részt egy új zongora vásárlásánál. Egy kisebb összegben meg is állapodtak, a hegedű ott is maradt a kereskedőnél, aki nekilátott a hangszer alaposabb vizsgálatához. Eközben vált mind egyértelműbbé, hogy egy nagyon különleges hangszerről van szó, így a becsületes kereskedő visszahívta a tulajdonost.

- A hegedűn mindössze egy C A rövidítést találtam. Ez a két betű arra utalt, hogy a hangszer az egri érsekség (Capitulum Agriense) tulajdonában volt - emlékszik vissza Juhos, aki a nyomon elindulva levéltári adatok között rá is talált a hangszerre. Ez igazolta a feltételezését: egy Stradivarius bukkant fel!

-100 éve nem került elő újonnan Stradivarius a világon, egy hangszerész csak álmodozik ilyenekről - mondta Juhos, aki végül összeállította a hegedű teljes történetét. A hangszert Pyrker János egri érsek hozta Magyarországra 1827. szeptemberében Velencéből három másik kimagasló hangszerrel együtt egy vonósnégyes létrehozására, amikor az érsekség élére nevezték ki. A második világháborút követően az egri templom újjáépítésekor adták el és egy magas rangú egyházi személy vásárolta meg a 10 éves, kezdő zenész lányának. A hangszer jelentősége és eredete ettől fogva feledésbe merült, így történhetett meg, hogy az unoka már csak mint régi hegedűt próbálta értékesíteni Juhos Tibornak.

A levéltári nyomozáson túl a hangszerésznek a hangszerről hivatalos szakvéleményt is kellett szerezni, ami végkép igazolta a feltételezést. Londoni és bécsi szakértői vizsgáltatok után kiállították a papírt Angliában: a hegedűt 1697-ben Antonio Stradivari műhelyében készítették és egy ugyanabban az évben készült Molitor nevű Stradivariushoz hasonlít, amely egy 2010-es aukción 3,6 millió dollárért kelt el és jelenleg Anne Akiko Meyers amerikai hegedűművész koncertezik vele.

A lelkiismeretes kereskedő viszont nem csak a tulajdonost nem csapta be és segítette a hangszer meghatározását. Az első pillanattól kezdve fő szempont volt az értékesítésnél, hogy a hangszer Magyarországon és magyar kézben maradhasson. Belső körökben ekkor már lehetett tudni a Stradivarius létezéséről, de magyar vevőt nem találtak rá. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás ekkor kérte Szőcs Géza kulturális államtitkár támogatását, hogy segítsen vásárlót találni a hangszer számára. Zelnik István gyűjtőnek, a Délkelet-ázsiai Aranymúzeum alapítójának sikerült felkelteni az érdeklődését, aki novemberben meg is vásárolta az Aranymúzeum számára a hangszert.

 

- Miután tudomásomra jutott, hogy Zelnik István különböző karitatív, muzeális és kulturális célokat támogat Délkelet-Ázsiában, rákérdeztem, nem kíván-e Magyarországon is értéktárgyak megszerzéséhez segítséget nyújtani. Rögtön figyelmébe is ajánlottam ennek a hegedűnek az ügyét. Készségesen igent mondott, és elkezdett a hegedű megszerzésével foglalkozni - mondta Szőcs Géza kulturális államtitkár.

- Azok a fiatal művészek kapnak lehetőséget a Stradivarius használatára, akik kiemelkedően teljesítettek az elmúlt években, így öt évre most Kokas Katalin használhatja a hangszert - mondta Zelnik István múzeumalapító.

- Első látásra szerelem volt, mikor először megszólaltathattam ezt a gyönyörű hegedűt. Mintha egy közös rezgésszám talált volna egymásra - mondta a hangszerről Kokas Katalin. - Minden Stradivari hegedű erős egyéniség s csak akkor nyílik ki igazán, ha hegedűs és a hegedű egy hullámhosszon van. Nagy megtiszteltetés, hogy ezen a hangszeren játszhatok, amely nemcsak, hogy megállja a helyét a leghíresebb Stradivariusok mellett, hanem fel is veszi velük a versenyt - vélte a Liszt-díjas művésznő.  - Köszönöm az Aranymúzeumnak, Zelnik Istvánnak, hogy egy olyan "élő" műtárggyal ajándékozta meg nemzetünket, mellyel a legmagasabb fokon támogatja a zenei életünket. S ameddig a hegedűvel világszerte adhatok hangversenyeket, készíthetek felvételeket, tudásom legjavával igyekszem hirdetni a magyar kultúrát s a feltörekvő mecenatúrát - nyilatkozta Kokas Katalin.

Az állam tulajdonában álló Stradivariuson kívül ez az egyetlen, amely magyar tulajdonban van és egy kiemelkedő tehetségű magyar művész használhatja. A hangszer a Kempinski Hotelben adott magánkoncerten mutatkozott be szerda este, amelyen Kokas Katalin mellett fellépett Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán is.

 

Forrás: Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum Magyar Indokína Társaság.

 

Lantai József