Meghozza Márton a hideget?

2012. november 10-11., X. jubileumi Márton-napi mulatság a Skanzenben. Az idén 10. jubileumát ünneplő Szent Márton Újborfesztivál és Libatornak valóban megadják a módját a Skanzenben, hiszen a kerek évfordulóra sokszínű programokkal készülnek. A téli nyitva tartás kiemelkedő eseményén, az ilyenkor szokásos libás étkek és újborok kínálata mellett a kísérő programok is jelentős szerephez jutnak.

 

A két nap során a látogatók többek közt a vidám tollfosztó, a Márton-napi búcsú - s ennek részeként - búcsúi szentmise és legényavatás részesei lesznek, a táncházban pedig a Muzsikás együttes húzza a talpalávalót.

November 11-e elhozza a gazdasági év végét, a jószágokat behajtják az istállókba, ezen a napon fejeződnek be a vásárok, s ezzel párhuzamosan kezdetét veszi a téli életritmus. A hordókból Márton napon kerül először újbor az asztalra, mivel úgy tartották, hogy ekkorra már megérik.

 

"Mire Márton megérkezett, minden must már borrá érett".

 

Ilyenkor vágták le a hízott libákat is, amelyeket a földesúrnak a fizetendő díj részeként ajándékoztak. Márton napon kötelező libás ételt fogyasztani, hiszen a mondás szerint, aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik! Ugyanakkor a Márton-napi ludat gyógyító erővel ruházták fel, úgy vélték a libazsír a köszvény, a libavér pedig a láz ellen kiváló.  A múzeum konyháiban különböző szárnyas ételek kerülnek ki a gasztrobloggerek keze alól. A hagyományos vonalat Glück Edit képviseli, aki bebizonyítja, hogy az étel lelke a fűszer, a múzeumban vendégeskedő Szárnyas Ízvadász pedig a tradicionális ízvilág helyett új kulináris élvezetekbe enged bepillantást. A finom őszi csemegékhez, libás ételekhez illik megfelelő minőségű nedűt is kínálni, erről a tíz családi pincészet gondoskodik válogatott kézműves újboraival.

 

Aki pedig a borozgatás után még táncra is perdülne, keresse fel a legközelebbi pajtát, ahol agyagból és őszi termésekből népi hangszerkészítés bemutató mellett táncház is várja. Szombaton a Muzsikás együttes Batyu és Fecske közreműködésével, vasárnap pedig a Poros Zenekar húzza a talpalávalót, a táncház-etikettet pedig ezúttal Bohus Gyuri és Helbich Anna ismerteti. A témához kapcsolódóan Apák és fiúk-Amióta világ a világ, Henics Tamás és Klebercz Gábor fotókiállítása nézhető meg a pajtában. A tárlatban olyan apák és fiaik fotográfiáit nyílik lehetőség megtekinteni, akik sokat tettek és tesznek azért, hogy a régről ránk maradt hagyományaink tovább élhessenek.

 

November, Márton napja, meghozta a hideget, a ködöt és a fagyot. Az embert a természet beparancsolja a házakba, s megkezdődnek a társas munkák. Mindközül a legsürgetőbb a kukoricafosztás, amellyel nem lehetett tétlenkedni, hiszen a letört csöves kukorica hántás nélkül könnyen tönkremegy. A másik fontos kalákában történő feladat a tollfosztás volt. Ezek a munkafolyamatok lehetőséget adtak a kellemes társasági együttléteknek, hiszen ilyenkor nem csak a kéz, hanem a száj is járt, az asszonyok pletykálkodtak, meséltek, énekeltek, így szórakoztatták magukat a hosszú téli estéken. A Skanzenben sem lesz ez másként, a látogatók a vidám tollfosztóban humoros történeteket hallgatva tanulják meg a munkafolyamat rejtelmeit a Hagyományőrző Óvónőktől.  A legények sem ácsorognak, hanem bemutatják a

hosszú őszi és téli esték régi, férfias elfoglaltságait; a famegmunkálási eszközök készítését és karbantartási munkálatait. 

 

A gyermekek az őszhöz és a libához illeszkedő kézműves foglalkozásokon élhetik ki alkotóvágyukat, így sorra készül majd a két nap során a madáretető, a bőrtarsoly,  a kenőtoll,  a gesztenye figura,  a libás poháralátét,  a "libakóka" és  a lúdbőrös fülbevaló.

Az állattartó tanyán a figyelem központjába a libák kerülnek, de a játékos kérdésekre válaszolva lehetőség nyílik közelebbről megismerni a tanya minden egyes lakóját.

A Skanzen a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezi, így a területen számtalan védett növényt, énekesmadarat fedezhet fel a természetbarát fürkésző szeme, így a fesztivál ideje alatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az itthon maradt énekesmadarak téli gondozásáról, etetéséről árul el néhány praktikus és hasznos információt, valamint memóriajátékokkal, madárismereti totóval, madárvédelmi eszközök bemutatásával, toll felismerési játékkal is készül. 

 

A rendezvény kiemelkedő és az egyik leghangsúlyosabb eseménye a Márton- napi búcsú, melynek keretében a szent tiszteletére búcsúi misét tartanak az Óbudavári katolikus templomban vasárnap 14:30-tól, amelyet szeretetvendégség követ. A két nap során pedig a Lajta Néptáncegyüttes tagjai idézik fel a búcsú hangulatát, lesz zenés felvonulás és bál, a házakban pezseg az élet: a nők kukoricát morzsolnak, koszorút és kocsidíszt készítenek, a legényeket pedig legénypróbák várják.

 

Borszakmai és gasztronómiai programok a fesztiválsátorban (mindkét nap)

10:00-18:00 Különleges és változatos libaétkek a Jászárokszállási Fogadóban
10:00-18:00 Minőségi kézműves újborok és pálinkák bemutatója, kóstolója

 

Boros kiállítók: Demeter Pincészet, Dúzsi Tamás Pincéje, Etyeki Kúria Borgazdaság, Ferenczi Szőlőbirtok, Planina Borház Pécsi Borvidék, Tokaj Hétszőlő, Dreszla Pincészet, Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet, Folly Arborétum, Brunyai családi Pincészet, Epermester Pincészet.

 

A csípős hidegben a rakott tűzhelyekben, búbos kemencékben, szemes kályhákban lobogó tűz melege mellett jól esik kóstolni a sült almát, sült krumplit, amelyet a múzeum munkatársai kínálják, emellett a vásárban válogatott csemegékből lehet torkoskodni: gyógytea, forralt bor, aszalt gyümölcs, szárított gomba, kecskesajt, gesztenye, füstölt áru és kézműves csokoládé.

„Márton lúdja.

Márton napján öli le és eszi meg a tehetősb köznép, és mellcsontjából s hátgerincéből a jövő téli időre jósol; ha több rajta a vörösség, több lesz a lágy idő, ha pedig nagyobbrészt fehér, sok lesz a hó. A pozsonyi zsidó hitközség régi hagyomány alapján évenkint felcifrázott hízott ludat visz hódolati ajándékul a királynak. A Márton lúdjának legendai eredete van; midőn szt. Mártont püspökké választották, szerénységből a ludak óljába bujt, de ezek felzajdulva elárulták. A népmonda szerint szt. Márton néha fehér lovon jár, azaz havat hoz." (Pallas Nagylexikon)

 

A részletes programról érdemes tájékozódni a Skanzen honlapján.

www.skanzen.hu

 

Lantai József