logo
Közzétéve: EuroAstra Internet Magazin (http://www.euroastra.hu)

Felügyeleti iránymutatás a pénzügyi szolgáltatók számára az ügyfélpanaszok kezeléséről

Megjelentette: johannes
Dátum: 2012 nov 10 - 05:21


[0]

A 2012 szeptemberében kiadott panaszkezelési témájú felügyeleti rendeletek után a PSZÁF ajánlásban rögzítette elvárásait a pénzügyi szolgáltatók panaszkezelési tevékenysége kapcsán a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme érdekében. A PSZÁF az ajánlás révén elő kívánja mozdítani a pénzügyi szervezet és az ügyfél között felmerülő esetleges jogviták hatékony kezelését, valamint a jogviták kialakulásának megelőzését.

A pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az elmúlt években folyamatosan fejlődtek, pénzügyi specifikus előírásokkal egészültek ki a fogyasztók jogorvoslati jogának minél teljesebb körű érvényesülése érdekében. A törvényi rendelkezéseket kiegészítve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) idén szeptemberben panaszkezelési elnöki rendeleteket adott ki, amelyekkel - az ügyfelek érdekében - többletkötelezettségeket fogalmazott meg valamennyi pénzügyi szektor számára. A rendeletek új részletszabályokat állapítanak meg a jogorvoslatról való tájékoztatásra, továbbá a panaszkezelési szabályzat és a szóbeli panaszok rögzítését szolgáló jegyzőkönyv minimális tartalmi elemeire.

E folyamatba illeszkedik a PSZÁF legfrissebb ajánlása, amely a panaszkezelésre vonatkozó új pénzügyi jogszabályok egységes alkalmazását segíti elő, valamint az azokon túlmutató felügyeleti elvárásokat foglalja össze.

Az ajánlás - fenntartva azokat a követelményeket, amely szerint a szolgáltatók jóhiszeműen és tisztességesen kötelesek együttműködni az ügyfelekkel a panaszkezelési eljárás során - alapvető elvárásként fogalmazza meg azt, hogy az intézményeken belül a panaszok teljes körű, korrekt kivizsgálását önálló panaszkezelési szervezeti egység végezze. A PSZÁF elő kívánja mozdítani, hogy az intézmények a panaszok kezelésén túlmenően, a jövőbeni újabb panaszok kialakulásának megelőzése érdekében azonosítsák a visszatérő vagy rendszer jellegű problémákat, kezeljék, illetve szüntessék meg azok okait. Más szóval, a panaszokhoz kapcsolódó általánosítható tanulságok épüljenek be a vállalat üzleti döntéseit vezérlő belső mechanizmusba.

A PSZÁF a felügyeleti rendeletek előírásaihoz illeszkedve elvárja, hogy a piaci szereplők az általa elkészített panasz formanyomtatványt tegyék elérhetővé az ügyfelek számára, ezzel is segítsék az ügyfelek körültekintő panasztételét. A gyakorlatban tapasztalt problémák jövőbeni kiküszöbölése érdekében a PSZÁF azt várja, hogy az intézmények működjenek együtt a meghatalmazott útján eljárni kívánó ügyfelekkel, ennek érdekében pedig tegyék közzé az általuk elfogadott meghatalmazási0 mintát.

A törvényi, valamint az azt kiegészítő elnöki rendeleti szabályozás mellett az ajánlás alkalmazása jelentősen segíti a fogyasztókat panaszaik hatékony intézésében. A PSZÁF az ajánlás alkalmazásától a pénzügyi szolgáltatók ügyfél-orientáltabb, megoldást kereső magatartás erősödését várja.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 11/2012. (XI.8.) számú ajánlása

a pénzügyi szervezetek panaszkezelési eljárásáról

 

 

I.     Az ajánlás célja, hatálya és kialakításának alapja

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott ajánlások általános célja a Felügyelet hatáskörébe utalt jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése érdekében a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, továbbá az eljárásban résztvevő ügyfelek érdekeinek védelme. A Felügyelet által kiadott ajánlások a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken, mint minimum követelményeken felül fogalmaznak meg elveket. A Felügyelet a pénzügyi szervezetek értékelésekor, a megállapításainak megtétele, illetve az intézkedéseinek meghozatala során nemcsak az ajánlástól eltérő magatartásokat veszi figyelembe, hanem tekintetbe veszi az ajánlásban foglalt elvek megfelelő gyakorlati alkalmazását, követését is.

 

Az ajánlás célja, hogy kifejezze a jogszabályok által támasztott követelmények tartalmát tükröző, és a jogszabályi előírásokhoz kapcsolódó, de azon túlmutató jó gyakorlatokat. A Felügyelet jogérvényesítési gyakorlatán alapuló és egyben az egységes jogalkalmazást elősegítő, alkalmazni javasolt elvek, módszerek a megfelelő szolgáltatói tevékenység kialakításának orientációját szolgálják.

 

Az ajánlás közzétételével kapcsolatosan a Felügyelet által támasztott elvárás, hogy az ügyfelek érdekeinek védelmét szolgáló, az ajánlásban felsorakoztatott elvek hatékonyan épüljenek be a szolgáltatók napi működésébe, és a vezető tisztségviselők, illetve a panaszkezelésért felelős ügyintézők szemléletének integráns részét alkossák, ezáltal az intézmények ügyfeleket érintő valamennyi tevékenységének szerves elemévé váljanak. Az ajánlásban foglaltak és az azokhoz való igazodás nemcsak az ügyfelek, hanem a szolgáltatók érdekeit is szolgálja, hiszen az ügyfelek érdekeinek magas szintű védelmét biztosító szolgáltatói magatartás pozitív versenytényező az ügyfelek hosszú távú megtartása érdekében.

A hatékonyabb, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartó panaszkezelési gyakorlat hozzájárul a pénzügyi szolgáltatók működésébe vetett közbizalom megőrzéséhez és megerősítéséhez, a reputációs kockázatok csökkentéséhez, továbbá a pénzügyi szervezet és az ügyfél között felmerülő esetleges jogviták hatékony kezeléséhez, valamint a jövőbeni jogviták kialakulásának megelőzéséhez.

 

A fenti célok megvalósulása érdekében a legnagyobb felelősség a szolgáltató ügyfélpanaszok kezelésével foglalkozó szervezeti egységére hárul, ezért az ajánlásban megfogalmazott elvek különösen a panaszkezelésért felelős ügyintézők tevékenységére vonatkoznak.

 

Az ajánlás kialakításának célja továbbá, hogy a Felügyelet eleget tegyen az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói nyugdíj-hatóság (EIOPA) panaszkezelési témában kiadott ajánlásában[1] [0] foglaltaknak, valamint, hogy érvényt szerezzen az EIOPA által kialakított panaszkezeléssel összefüggő jó gyakorlatok[2] [0] jelentésében foglaltaknak.

 

Az EIOPA-t alapító Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet[3] [0] alapján az EIOPA aktív szerepet játszik az egységes felügyeleti szemlélet kialakításában. Az EIOPA az iránymutatásokat és az ajánlásokat a hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok létrehozása, és az uniós jog egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából bocsátja ki.[4] [0]

 

Az EIOPA ajánlás a tagállami felügyeleti hatóságokat célozza, és felhívja a nemzeti felügyeletek figyelmét arra, hogy biztosítsák a biztosítók hatékony és gyors panaszkezelési eljárását. Tekintettel tehát arra, hogy az EIOPA ajánlás címzettjei a tagállami hatóságok, a Felügyelet feladata az ajánlás hazai szabályozói környezetbe való átültetése.

 

Ugyan az EIOPA ajánlás csupán a biztosítótársaságok panaszkezelésére vonatkozik, de ennek átültetése kapcsán a Felügyelet nem hagyhatta figyelmen kívül azt a tényt, hogy a hazai pénzügyi ágazati jogszabályok egységes előírásokat tartalmaznak valamennyi pénzügyi szervezet panaszkezelésére vonatkozóan. Erre való tekintettel elengedhetetlen, hogy a Felügyelet a konzisztencia és az egységes szabályozás fenntartása érdekében az EIOPA ajánlás és jó gyakorlatok jelentésében rögzített elvek mentén valamennyi szektort érintően fogalmazza meg az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó ajánlását.

 

Az ajánlás hatálya a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 4.§-ában felsorolt pénzügyi szervezetek ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó tevékenységére terjed ki.

 

Az ajánlás időbeli hatálya: Az ajánlás - az alábbi hivatkozott Felügyeleti elnöki rendeletek -  hatályba lépésének napjától, 2013. január 1. napjától alkalmazandó.

 

 

II.  Ajánlásban megfogalmazottakhoz kapcsolódó normaanyag:

 

 

 

III. Általános elvek

 

1.      A Felügyelet fontosnak tartja, hogy a szolgáltatók működjenek együtt az ügyfelekkel a panasztételt megelőzően, a teljes panaszkezelési eljárás folyamán és a válaszadást követően.

2.      A szolgáltatók a panaszkezelési eljárásuk során az ügyfelek szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményének jogszabályban rögzített általános kereteit szem előtt tartva járjanak el.

3.      A szolgáltatók olyan panaszkezelési eljárást folytassanak, amely segítségével képesek megelőzni, felismerni és megfelelően kezelni az ügyfél és a szolgáltató között esetlegesen felmerülő további érdekellentétet.

4.      A Felügyelet követendő gyakorlatnak tartja, hogy a szolgáltatók panaszkezelési tevékenységük során alkalmazzák a transzparencia elvét annak érdekében, hogy az ügyfelek igényeiket érvényesíthessék, valamint a jogorvoslati lehetőségeiket kimeríthessék. Ezen elv alapján a panaszkezelési eljárást megelőzően és az eljárás egésze alatt fokozottan biztosítsák a közérthetőséget, az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot, valamint az információk folyamatos hozzáférhetőségét.

 

 

IV. Panaszkezelési szervezeti egység

 

5.      Előremutató, ha a szolgáltatók panaszkezelésért felelős szervezeti egységet jelölnek ki, amelynek révén biztosítható a panaszok teljes körű és tisztességes kivizsgálása, valamint azonosíthatók és enyhíthetők a lehetséges összeférhetetlenségek. A panaszkezelésért felelős szervezeti egység az arányosság elvének, valamint a pénzügyi szervezet tevékenysége jellegének megfelelően alakítandó ki. Ennek keretében a pénzügyi szervezet mérlegelése szükséges a tekintetben, hogy e funkciót panaszkezelésért felelős személyre vagy egy meglévő szervezeti egységre delegálja.

6.      A panaszkezelésért felelős szervezeti egység vezetője biztosítsa és ellenőrizze a panaszok hatékony kezelésének menetét, továbbá a szükséges belső információáramlást, valamint a megfelelő nyilvántartást és adatszolgáltatást.

7.      Elengedhetetlen, hogy a panaszügyintézéssel foglalkozó munkatársak széleskörű, alapos szakmai ismeretekkel rendelkezzenek.

8.      A szolgáltatók a vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a panaszkezelési szabályzat betartását követeljék meg eljáró ügyintézőiktől, valamint az azzal ellentétes eljárás esetén tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

9.      A fogyasztóvédelmi kapcsolattartó - a fogyasztói panaszok kezelése vonatkozásában - működjön együtt a panaszkezelési szervezeti egységgel. Ennek során biztosítsa, hogy a panaszkezelési szabályzat a mindenkori jogszabályoknak, jelen ajánlásnak és a pénzügyi szervezetek belső szabályozó eszközeinek, folyamatainak megfelelően került kialakításra, valamint biztosítsa, hogy a panaszkezelés minőségi színvonalon, az ügyfelek érdekei védelme szem előtt tartásával történjen.

 

 

V. A szolgáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó elvek

 

10.  Az ügyfélérdekek miatt szükséges, hogy a szolgáltatók a panaszkezelés menetéről szóló tájékoztatás során adjanak közérthető, szakszerű és érdemi információt.

11.  Személyes ügyfélkapcsolataik alkalmával - az ügyfél ez irányú kérése esetén - az ügyfél számára biztosítsanak elegendő időt és nyugodt körülményeket a panaszkezelési szabályzat áttanulmányozására.

12.  A szolgáltatók a panasztételre, a panaszkezelési eljárásra, továbbá az ügyféljogok érvényesítésére vonatkozóan a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő világos, pontos és naprakész információt nyújtsanak.

13.   Jó gyakorlat, ha a szolgáltatók a panaszkezelési szabályzat mellett a panaszkezeléssel összefüggésben közérthető formában, rövid információs kiadványt, tájékoztatót készítenek. Jó gyakorlat ezen tájékoztató kiadványoknak az ügyfelek számára nyitva álló helyiségekben való elérhetővé tétele.

14.  Fontos, hogy a szolgáltatók a panaszkezelés során használt fogalmakat következetesen, minden dokumentumban egységes módon alkalmazzák.

15.  Követendő jó gyakorlat, hogy a szolgáltatók közöljék az ügyfelekkel a telefonon tett szóbeli panasz egyedi azonosítószámát, valamint az írásbeli panasz azonosítására szolgáló adatokat, az ügyfelek ügyintézésének gördülékenyebbé tétele érdekében.

16.  Ajánlott, hogy a panaszkezelési eljárás során a szolgáltatók - az ügyfél erre irányuló kifejezett kérésére - tájékoztassák az ügyfeleket arról, hogy az eljárás milyen szakaszban van.

17.  Követendő gyakorlat, hogy a szolgáltatók mind szóban, mind írásban felhívják az ügyfelek figyelmét a Felügyelet honlapjára, és az ott szereplő panaszkezelési formanyomtatványra, valamint honlapjukon biztosítsanak oda átlinkelési lehetőséget. Elvárt, hogy a Felügyelet által készített, „Fogyasztói panasz" elnevezésű formanyomtatvány a szolgáltatók ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében nyomtatott formában is elérhető legyen.

18.  A szolgáltatók segítsék elő, hogy az ügyfelek a panasztétel során, a kifogásaikat és azok indokait  az adott panaszbeadványban lehetőség szerint elkülönítetten (minden kifogást külön azonosítására alkalmas módon), lényegretörően és felsorolásszerűen rögzítsék. Amennyiben az ügyfelek nem a Felügyelet által kialakított formanyomtatványon tesznek panaszt, úgy a szolgáltatók biztosítsák, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen a panasztétel során - a fenti elvek mentén - elkülönítetten megjelölni kifogásaikat.

19.  A szolgáltatók legyenek együttműködőek a meghatalmazottként eljárni kívánó személyekkel. A Felügyelet javasolja, hogy a szolgáltatók készítsenek meghatalmazásra vonatkozó, általuk preferált mintát a meghatalmazottak eljárásának megkönnyítése érdekében, és azt tegyék elérhetővé a honlapjukon, valamint az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben. Amennyiben az ügyfelek nem a szolgáltató által készített mintát veszik alapul, úgy a szolgáltatók tájékoztassák az ügyfeleket arról, hogy a meghatalmazásnak milyen elengedhetetlen formai kellékei vannak.

 

VI. Panaszkezelés menete

 

20.  A szolgáltatók a panaszkezelést egyenletes színvonalon biztosítsák az ügyféllel való kapcsolat teljes folyamatában. Ennek érdekében törekedjenek az együttműködő, rugalmas, segítőkész szolgáltatói magatartásra a jogviszony létrejöttét megelőzően, a jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően felmerülő problémák, panaszok kezelése során is.

21.  Annak érdekében, hogy a panasz minden eleme tisztázásra kerüljön, indokolt, hogy a szolgáltatók gondoskodjanak a panaszban felvetett minden egyes probléma/kifogás kivizsgálásáról.

 

VII. Válaszadási kötelezettséggel kapcsolatos elvek

 

22.  A szolgáltatók az ügyfelektől, (vagy a képviseletükben eljáró szervezetektől, személyektől) beérkező panaszok kezelése során érdemi, kifejtő válaszadásra törekedjenek, kitérve az ügyfelek minden kifogására.

23.  A válaszadás a közérthetőségi elvárásoknak akkor felel meg, ha a szolgáltató nem kizárólag a releváns jogszabályhelyekre hivatkozik, hanem azokat röviden értelmezi és válaszát ellátja az adott ügyre vonatkozó alkalmazásának indokával.

24.  A szolgáltatók a panasz kivizsgálására adott válaszukban arra is hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben az ügyfelek nem értenek egyet a szolgáltató válaszával, úgy milyen jogorvoslati lehetőségeik vannak.

25.  Követendő gyakorlat, ha a pénzügyi szervezet az ügyfél ismételt - a korábbi panasszal megegyző, ugyanazon kifogást és egyező indokokat tartalmazó - panaszára a jogszabályi követelémyek figyelembe vétele mellett, a törvényi határidőn belül, indokolással ellátott álláspontját úgy küldi meg az ügyfél számára, hogy a korábbi panaszra adott válaszát csatolja.

26.  A szolgáltatók a panasz elutasítása esetén az ügyfél jogorvoslati lehetőségeire történő tájékoztatás során adják meg a Felügyelet levelezési címét.

27.  Összhangban a panaszkezelés témájában kiadott, a II. pontban hivatkozott elnöki rendeletek 3. §-aiban foglalt rendelkezésekkel, a Felügyelet elvárja, hogy a pénzügyi szervezet a panasz elutasítása esetén tájékoztassa az ügyfelet arról, hogy a panasz és a panaszkezelés álláspontja szerint

a)      a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) fogyasztóvédelmi rendelkezései megsértésének kivizsgálására, vagy

b)     a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére irányult.

28.  A 27. a. pontban foglaltak szerint fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek a következők:

a) a Psztv. 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések (tájékoztatás, üzletszabályzat, stb.) , valamint

b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint

ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezései (megtévesztő tájékoztatás, agresszív gyakorlat),

bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezései (direkt marketing), továbbá

bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezései (információtovábbítás és hozzáférés, elektronikus hirdetések).

29.  A 27. b. pontban foglaltak szerint szerződéses jogviszonyt érintő kérdés a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá         szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita.

30.  A fogyasztónak minősölő ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a 27. a) pont esetében a fogyasztóvédelmi eljárás a Felügyeletnél kezdeményezhető.

31.  A fentiekre tekintettel a Felügyelet hatáskörébe tartozik például, ha a fogyasztónak minősülő ügyfél nem kapott

a)    éves elszámolást;

b)   előzetes tájékoztatást a kamatemelésről;

c)    tájékoztatást a KHR-ről;

d)   törlesztési táblázatot;

e)    tájékoztatást a biztosítási szerződés létrejöttéről;

f)    díjfizetési felszólítást vagy törlésértesítőt.

32.    A fogyasztónak minősülő ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a 27. b) pont esetében döntése alapján a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy a bírósághoz fordulhat.

33.  A Pénzügyi Békéltető Testület járhat el, ha például a pénzügyi szolgáltató:

a)      idő előtt felmondta a szerződést,

b)      nem tájékoztatta ügyfelét arról, hogy fel fogja mondani a szerződést,

c)      olyan többletköltséget számolt fel az ügyfél terhére, amelyet a szerződés, az általános szerződési feltételek, a hirdetmény vagy kondíciós lista nem tett számára lehetővé,

d)     szerződésszegése kárt okozott,

e)      biztosítási esemény bekövetkezését vitatja.

34.  Kizárólag a bíróság járhat el:

a)      a bíztatási kárral,

b)      a felelősségbiztosítással összefüggő kártérítési igényekkel,

c)      a KHR-be kerülés jogalapjával

összefüggő polgári jogi kérdésekben. Minden egyéb szerződéses jogviszonyt érintő kérdés tekintetében - a fentiek szerint - a bíróságon kívül a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat a fogyasztónak minősülő ügyfél.

35.  Amennyiben a szolgáltató álláspontja szerint a panasz mind fogyasztóvédelmi rendelkezés sérelmét, mind szerződéses kérdést érint, akkor a fogyasztó ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a panaszban foglaltak mely része tartozik a Felügyelet, illetőleg a Pézügyi Békéltető Testület/bíróság hatáskörébe, és ennek megfelelően mely panaszrésszel mely szervhez fordulhat.

36.   Ha a panasz a 27. a) és b) pontjának egyikébe sem tartozik, a pénzügyi szolgáltatónak arról kell tájékoztatnia az ügyfelet, hogy panaszával kapcsolatban további jogorvoslatra nincs lehetőség.További jogorvoslatra nincs lehetőség különösen, ha az ügyfél:

     a) a pénzügyi szolgáltató munkatársának, közvetítőjének udvariatlan magatartását   kifogásolja, munkajogi következményekre tesz javaslatot,

     b) a pénzügyi szolgáltató munkaszervezési gyakorlatát kifogásolja (pl.várakozási idő),

     c) méltányossági kérelmet nyújt be a pénzügyi szolgáltatónak,

     d) szerződés meg nem kötését (pl.hitelnyújtás elutasítását) kifogásolja,

     e) jogerősen lezárt ügy pénzügyi szolgáltató általi felülvizsgálatát kéri.

 

VIII.       Nyilvántartás

 

37.  A szolgáltatók az ügyfelek panaszát, továbbá az ügyfelektől bekért dokumentumokat, valamint az ügyfelek adatait - a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - az ügyfelek magas szintű adatvédelmét biztosító és visszakereshető módon tartsák nyilván.

38.  A telefonon tett panaszt a szolgáltatók egyedi azonosítószámon tartsák nyilván, tekintettel arra, hogy az a szolgáltatók számára egyszerűbbé teszi a panaszok visszakeresését, az ügyfelek számára pedig a későbbi hivatkozást.

39.  Indokolt az olyan adatok nyilvántartása, amelyek szükségesek a panaszok okainak azonosításához, az utóméréshez, a kockázatkezeléshez és a döntéshozatalhoz. 

 

IX. Panaszok belső monitoringja, nyomon követése

 

40.  Szükséges, hogy a szolgáltató olyan nyilvántartást vezessen, mely alkalmas a panaszok belső nyomon követésére.

41.  Indokolt, hogy a szolgáltatók a visszatérő vagy rendszerproblémák és az esetleges jogi és működési kockázatok azonosítása és kezelése érdekében folyamatosan elvégezzék a panaszkezelésre vonatkozó adatok elemzését, például a következők révén:

a.    a szolgáltatók elemezzék az egyéni panaszok okait az egyes panasztípusok közös kiváltó okainak azonosítása érdekében;

b.    vizsgálják meg, hogy a kiváltó okok érinthetnek-e egyéb folyamatokat vagy termékeket, beleértve azokat is, amelyek közvetlenül nem képezik a panasz tárgyát.

[1] [0] https://eiopa.europa.eu/fileadmin/tx_dam/files/consultations/consultationpapers/CP10-11/final/Guidelines_on_complaints-handling_by_Insurance_Undertakings__EIOPA-BoS-12069_.pdf [1]

[2] [1] https://eiopa.europa.eu/fileadmin/tx_dam/files/consultations/consultationpapers/CP10-11/final/Best_Practices_Report_complaints-handling_by_Insurance_Undertakings__EIOPA-BoS-12070_.pdf [2]

[3] [2] Az 1094/2010. Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról (29. cikk) (EIOPA Rendelet)

[4] [2] EIOPA Rendelet 16. cikk


Forrás URL:
http://www.euroastra.hu/node/66008