Fehérlófia a Bábszínházban

A Fehérlófia az egyik legismertebb és legsokrétűbb magyar népmese, melynek gyökerei az emberiség közös tudatáig nyúlnak vissza. Ezt a szimbólumokban gazdag történetet a Budapest Bábszínház felkérésére Szálinger Balázs írta darabbá, amelyet Veres András rendezésében márciustól láthat a közönség.

 

Fehérlófia - a továbbélő hagyomány.

A Fehérlófia címszereplője az írott szó előtti időkből, az ősi, közös emlékezet mélységeiből származó hős. Nevének különös csengése, az anyai önfeláldozásból eredő hihetetlen ereje, amely emberfelettivé emeli, mindenki számára ismert, közös kultúránk része. A világot, melyet útja során felfedez, megért és élhetőbbé tesz, mágikus erejű lények népesítik be, akik nemcsak varázslatosan erősek vagy varázslatosan gonoszak, de varázslatosan szépek is. Kalandjai Fanyűvővel, Kőmorzsolóval és Vasgyúróval, a Hétszünyű Kapanyányimonyókkal, a réz-, ezüst és aranyerdőben és -mezőben élő elrabolt királykisasszonyok megszabadítása a három-, hat- és tizenkét fejű sárkányoktól, csodás repülése a griffmadárral az emberiség ősi álomképeit teremtik elénk.

A gyermekközönség számára fontos, hogy emocionálisan tudjanak kapcsolódni az előadáshoz, hogy azonosulni tudjanak Fehérlófiával, hiszen bár emberfeletti hősről van szó, ő is esendő, ő is hoz rossz döntéseket.

Fontos kérdésekkel foglalkozik ez a mítosz: a barátsággal, a hűséggel, a kitartással, s ezek még egy hős számára sem mindig könnyen elérhetőek, néha küzdeni kell értük.

 

A mitikus környezetben minden kimondott szó varázsige, így a hangsúly a zeneiségre kerül, hiszen a mágia elsődleges nyelve a zene rezgése. A varázslat, a ráolvasás, az átkok, a kimondott szó ereje határozza meg az előadás a gyerek- és bábműfajban egyaránt először dolgozó költő, Szálinger Balázs által újragondolt nyelvi rétegét, amelyből a humor sem hiányzik. A közreműködők által élőben játszott, a szöveggel, ritmussal szervesülő, az előadásból megszülető zenét Kovács Márton jegyzi.

 

A Budapest Bábszínházban nem először dolgozó Veres András - A brémai muzsikusok, valamint a felnőttek számára készült Bitódalok rendezője - állítja színre a történetet. A rendező elmondta: sokan, sokszor dolgozták fel a Fehérlófiát a bábszínpadon is, és gyakran vélték mozdíthatatlan toposznak a benne található erős szimbólumokat. Ezzel az előadással azonban az a cél, hogy a mese viszonyrendszereit és az archaikus szimbólumok mai vonatkozásait kibontsák. Hozzátette: a szerkezetét tekintve lineáris történet egy beavatási szertartás, amelyből azonban hiányoznak az emberi szereplők, csak az emberfeletti és -alatti világ képviselői vonulnak fel, s ettől tágul a mese világa kozmikussá, időn kívülivé. Rámutatott arra is, hogy a meseadaptációk esetében gyakori probléma, hogy egydimenzióssá válik a főhős, hiszen nincs kapcsolódási pontja a valósággal. Ezt a buktatót elkerülendő Fehérlófia naivitása, esendősége, rossz döntései ugyanolyan súllyal esnek latba a darab felépítésében, mint mágikus ereje és mindent legyőző hősiessége. Ebből adódik, hogy nem bábként, hanem élő szereplőként (Tatai Zsolt megformálásában) jelenik meg a színpadon, aki egy elemelt, nem reális világban bolyong.

 

A Fehérlófiát körülvevő világ szigorúan két részre oszlik. Az őt akadályozó, eláruló, visszatartó erők mind a férfi nem képviselői, ezzel szemben a nőnemű szereplők a segítségére vannak, erőt adnak neki, átlendítik a holtpontokon: az anya és a griffmadár, a három

megszabadított királylány - akik a nőiség három különböző szintjét képviselik, ezért egy színésznő játssza őket -, valamint a hattagú kar.

 

Az előadás látványvilága Árvai György és Szűcs Edit által segítségével a kortárs bábszínház eszközeit vegyíti a szakralitással, a színház ősi, rituális gyökereivel, közvetlenül az érzelmekre hatva. Vetítés, játék fénnyel és árnnyal, valódi varázslat, óriásbábok, élő emberek, küzdelmek és árulások, különleges belső utazás a lét síkjai között, hőseink nagy kalandja során .

 

Mivel a márciusi bemutatóig hosszú még az idő, akinek kedve van, az alábbi lapon megismerkedhet Arany László Fehérlófia c. meséjével.

http://www.olvasnijo.hu/olvasni.php3?tipus=olv&id=149

 

Fehérlófia

Budapest Bábszínház

2013. március 10.

 

http://www.budapest-babszinhaz.hu/node/520

http://www.facebook.com/babszinhaz

 

Lantai József