Adózz és gebedj meg?

Orbán Viktor röviddel ezelőtt ment haza Brüsszelből, jócskán felidegesítve bizonyos vezető egyéneket. Ugyanis nem sikerült kedves tervük, Magyarország támogatásának jelentős csökkentése. Csak a litvánoknak sikerült jobban ez, kivédeni a csökkentést, mint a magyaroknak. Sikeres volt tehát a sokak által kilátástalannak nevezett produkció.

 

Otthon természetesen huhogók hada fejezte ki rosszindulatát az ellenzék oldaláról. Mert otthon hasonlóan az amerikai parlamentáris gyakorlathoz, egyre inkább a politikai hazugság és a képmutatás a mérvadó. Azaz a nyilvánvaló eredményeket hátránynak, a hátrányokat meg világ sors tragédiának állítják be.

 

Mivel húzta ki itt a gyufát a magyar kormányfő? Ehhez picit vissza kell menni az időben. A brüsszeli vezetők és szövetséges bankár köreik számára eddig volt néhány tabu: Az egyik, hogy bankot, multinacionális céget nem adóztatunk. A másik, hogy ha valakinek pénz kell, vagy éppen kitör egy ország gazdasága a nekik szánt területről, akkor ezt a lakosság agyon adóztatásával kell rendbe tenni. No meg a bankok rossz gazdálkodását is az adófizetőknek kell konszolidáció címen fizetnie. Ha nem akkor jön a puccs.

 

Brüsszel eddig nagyon érdekesen, a banki mechanizmusok felhasználásával, eddig mindig megpuccsolta azokat a vezetőket, akik saját nemzetük érdekeit képviselték. Írország a mai napig virágzó ország lenne, ha nem robban ki a rosszul gazdálkodo, és ezáltal konszolidációt igénylő bankok botránya. Kirobbant, az országban a bankok megmentésére megugrott az adószint, csökkentek a szociális juttatások. Majd... jött egy új az Uniós törekvéseket mindenben kiszolgáló kormány. És azóta működik a sarcprés. Ez egy bevált forgatókönyv, mert ha megnézzük: Görögország, Spanyolország, Portugália és Olaszország. Mindegyik ország esetében hasonló forgatókönyv: Jött egy EU konform vezetés és elkezdődtek a mindent kifacsaró megszorítások: Az egészségügy, a nyugdíjrendszer szétzilálása, különadók, adóterror -mondhatni adófasizmus - vagyoni típusú adók, majd az ellenállás megtörésére rendőrterror, kémkedés a lakosság anyagi helyzete ellen. Amit természetesen a hőn áhított recesszió követ. És ilyenkor lehet bevonulni, privatizálni, és kifosztani az országot. Azoknak, akik erre teremtettek.

 

Ezek a törekvések eddig Izlandon, Cipruson (ez kétséges meddig bírja), Litvánián, Észtorszban és Magyarországon buktak meg. Itt nem működött a recept. Mint látható a hitelminősítőkön keresztül ezt a bankok jócskán „meghálálják". Erre csak rájátszik az EU, aki a túzott deficit eljárásával tud nyomást kifejteni. Magyarországon ugyanis a Magyar Nemzeti Bank és a nagybankok kivételével nem nagyon találtak partnert erre a törekvéseikre.

 

Mindegyik ország más tárgyalási és kivédési stratégiát alkalmazott. Magyarország, mivel neki bevételt kellett produkálnia és az elől nem tudott kilépni, - mint Ciprus az orosz kölcsönnel - ezért azt a stratégiát választotta, hogy éppen azon csoportok ellen lép fel gazdasági eszközökkel, amelyek ezt a problémát okozták, és nem tudtak kitérni előle. Mert nem tudtak egyik pillanatról a másikra duzzogva kivonulni. Így megjelent a multinacionális cégeket adóztató különadók és banki adók rendszere. Ez a stratégia - természetesen az ellenzéki pártok jajongása mellett - úgy tűnik sikeres volt. (Az Izlandi recept nem volt alkalmazható, a bankok bedöntése, mert akkor a hazai polgárok is totálisan elszegényedtek volna a nagy hitel kitettség miatt) Így maradt a sajátos magyar út. Külföldnek meg az, hogy érdekeit a magyar ellenzék támogatásával próbálja érvényesíteni érdekeit egy esetleges kormány és rendszerváltást kikényszerítve.

Most vizsgáljuk meg mi az ellenzék érdeke. Milyen intézkedéseket hoz, ha hatalomra kerül, azaz a támogatásért mit várnak el tőle cserébe külföldi parnereik.

 

A legfontosabbak csak címszavakban: A  lakosság a többi megsarcolt államhoz hasonló kifosztása. Itt az adórendszerben lehet átalakításokat végezni. Mondhatnák a kuvikok, hogy ez humbug. Csak oda kell figyelmi mit csináltak Franciaországban, miután Sárkozy megbukott és akkor érhetővé válnak a dolgok. Boritékolva és sokszor kimondva a következők jönnek:

-vagyonadó

-(szuper) progresszív jövedelemadó

-szabad helyi adóztatás

-öröklési illeték minden szinten

-nyugdij és minimálbér csökkentés

-fizetős egészségügy

-fizetős teljes oktatási rendszer

-illetékrendszer bővítése és díjszintjének emelése+ maga közműárak és rezsi költségek

 

Ugyanakkor az adóterheteket leveszik a bankok és a multinacionális cégek válláról, teljesen szabad rablás lehetőségét kialakítva. Ez egy újabb privatizálási hullámot jelent, a már bevált formulával (garantált haszon, ami miatt a magyar közműárak jelentősen magasabbak mint külföldön) Nézzük csak meg, szinte betű szerint ezt követeli a Világbank most Romániától.... Természetesen a nyersanyagok, a vízkészletek és a termőföld kiárusításával.

 

Jelenleg erről fog szólni a következő választás. Minden egyéb csak humbug. De sajnos ebben a harcban Orbán Viktor is vétett olyan dolgokat, amelyek nem kellettek volna. Nagyon nagy saját házifeladatot ad, saját hátországát gyengíti meg vele.

 Ilyen: a nemtandij tandij - majd az azt követő cirkusz és röghözkötés a felsőoktatásban. Ezzel a diákságok sikerül szépen lassan maga ellen fordítania.

Az oktatási reform. Hosszabb távon az óraszámbővülést és az alkalmatlan tanárokkal ellenszenvet kiváltó testnevelés (levente képzés csúfnévre hallgat már sok otthoni szülő szerint, akik keresik, hogyan hozzák külföldre tanulni csemetéjüket...) Ugyancsak gondot okoz a hittan/erkölcstan képzés, mert ezzel a tárgyat és mondanivalóját az egykori marxizmus leninizmus kötelező oktatásának rangjára degradálja le. Ugyanakkor a felvételi rendszernek és az érettséginek a szigorítása. Sőt a tankötelezettség csökkentése. Ez mind mind sok embert a kormány ellen fordít.

 

Ugyancsak ilyen hiba az egészségügyben a kötelező nyugdíj egyik oldalról. A másik oldalról az embertelen rokkant nyugdíjazási rendszer. Hiszen nyilvánvaló már régen nem igaz, hogy a rokkant nyugdij a munkanélküliek menedéke volt Magyarországon.  Egy-egy emberrel ha itt kitolnak, márpedig ez a rendszer erre épült tudatosan, hiszen a rokkant nyugdíj elbírálási rendszere is, de a megvalósítási rendszere is embertelen, ez ember teljes ellehetetlenítését szolgálja, akkor annak barátait és rokonait, hozzátartozóit a maga ellenségének tudhatja.

 

Az ellenzék nagyon jól tudja és kihasználja ezt a lehetőséget, és tudatosan ezekre a problémákra koncentrál, hogy saját kakukktojásait - a majdan jövő teljes kifosztást - leplezze. Ugyanis arra épít: az emberek egy csoportja eljut oda: szavazzon bármire, minden jobb lehet, mint a jelenlegi rendszer. Úgy tűnik Orbán Viktor ezt még nem ismerte fel....

ADVOCATUS DIABOLI