Hatékonysága miatt világszerte terjed a kapcsolt energiatermelés

A jelenlegi szabályozás itthon egyelőre a visszarendezés irányába kényszeríti az iparágat - A kapcsolt termelés aránya 7,4 százalékkal esett két év alatt a hazai nettó áramtermelésben.

 

Németország ambiciózus tervekkel és támogatási politika mentén 2020-ra a jelenlegi részarány megduplázásával emeli 25 százalék körüli értékre a magas hatásfokú kapcsolt energiatermelés részarányát. Eközben a hazai szabályozói környezet hatására a 2010-ben mért 20,9 százalékról két év alatt 13,4 százalékra zuhant kapcsoltan termelt áram aránya, és a technológia a hőtermelés területén is jelentősen visszaszorult. A közvetlen áramértékesítés lehetőségének megteremtése, a hatékonyságnövelő beruházások támogatása, valamint az alacsony károsanyag-kibocsátás és a jelentős primerenergia-megtakarítás ösztönzőkön keresztüli elismerése javíthatja az iparág helyzetét - mutattak rá a Magyar Kapcsolt Energia Társaság XVI. éves szakmai konferenciájának résztvevői.

 

Az eseményen előadást tartott Fiona Riddoch asszony, a kapcsolt energiatermelőket Európában tömörítő COGEN Europe szakmai szervezet főigazgatója, aki beszédében rámutatott: világszerte egyre több helyen ismerik fel a kapcsolt energiatermelés előnyeit. Németország 2020-ra a jelenlegi kapacitások megduplázásával kívánja elérni a párhuzamosan, azonos tüzelőanyag bázison hőt és áramot termelő berendezések 25 százalékos részarányát. „Németország mellett jelentős fejlődés előtt áll az iparág az Egyesült Államokban és Kínában is. Különösen nagy felfutás várható a mikroméretű - 100 kilowatt beépített kapacitás alatti - megoldások terén, de a nehéz körülmények az ipari üzemek figyelmét is a kogeneráció felé fordítja" - hangsúlyozta a főigazgató.

 

A nemzetközi tendenciáknak ellentmond a technológia hazai visszaszorulása. A megváltozott szabályozói és gazdasági feltételek révén az iparág teljesítménye jelentősen csökkent - a megtermelt árammennyiség tavaly már csak kétharmada volt a 2010-es értéknek, miközben a kapcsolt áramtermelés aránya a teljes hazai nettó villamosenergia-termelésben 13,5 százalékra esett vissza a 2010. évi 20,9 százalékos részesedésről.

 

A mesterségesen alacsonyan tartott hőárak és az alacsony piaci áramár miatt a berendezések alig üzemeltek 2012-ben. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság - a hazai iparági szereplőket tömörítő szakmai szervezet - tagvállalatai adatszolgáltatása alapján a gázmotorok átlagosan évi 1950 órát, a nagyerőművek pedig 3490 órát működtek tavaly, miközben az optimális éves üzemóra mennyiségének 7800-8000 között kellene alakulnia.

 

Szakmai előadásában Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke kiemelte: a helyzeten jelentősen javíthat az Európai Unió új energiahatékonysági irányelvének hazai jogrendbe ültetése, hiszen ez kiemelten számít a magas hatásfokú kapcsolt berendezésekre. A szabályozást 2014. június elejéig kell átültetni a magyar jogrendbe.

 

Az egyik legnagyobb hazai energetikaszakmai szövetség elnöke megerősítette, hogy az MKET továbbra is kész a párbeszédre a szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a joganyag átültetése után valóban hasznosulhasson a kapcsolt technológia összes előnye. „Ez nemzetgazdasági érdek, fontos hatása lehet az ellátásbiztonságra és a nemzeti energiahatékonysági célkitűzések teljesülését is jelentősen elősegítheti. Egy egészséges jövőbeni magyar energiamixben legalább 20 százalékos arányt kell képviseljen a kapcsolt technológia" - hangsúlyozta Rudolf Viktor. Ezt már elértük, most viszont jelentősen távolodunk ettől a részaránytól, tette hozzá.

 

Mint rámutatott, a növekvő energiaköltségek időszakában a termelő vállalatok igyekeznek megragadni minden lehetőséget energiakiadásaik csökkentésére, erre pedig a hőintenzív termelő ágazatok esetében a kapcsolt technológia tökéletes eszköz. „Egy gázmotor telepítése pedig innentől már versenyképességi kérdés. A hazai vállalatok versenyképessége pedig nemzeti érdek. Kár lenne erről lemondani" - emelte ki.

 

Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese rámutatott, hogy a jövőben is kiemelt szerepe lesz a fosszilis energiahordozóknak, még évszázadokig rendelkezésre fognak állni. Ezek környezetbarát, magas hatásfokú felhasználása szintén a fenntartható energiagazdálkodás irányába mutat. „A magas hatásfokú kapcsolt erőművek ennek vitathatatlanul fontos eszközei, ezért közép- és hosszú távon biztos, hogy lesz helyük és szerepük a magyar energiarendszerben. De a szektornak lehetőleg meg kell állnia a saját lábán a piacon" - mondta.

 

Abban minden résztvevő egyet értett, hogy a minden érintett fél számára optimális megoldás eléréséhez elengedhetetlen a párbeszéd. A konferencián a szabályozói oldal és az iparági szereplők is megerősítették, hogy a jövőben továbbra is keresik az egyeztetési lehetőséget a tapasztalatok és elgondolások megosztására.