A statisztikák szerint jelentősen csökkent a lakóhely-változtatások száma a választásokat megelőző időszakban

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által nyilvántartott adatok szerint átlagosan több mint 40 százalékkal kevesebb lakóhely-változtatás történt Magyarországon a választásokat megelőző negyedévben, az előző év negyedéves időszakaihoz viszonyítva. Statisztikailag tehát egyáltalán nem támasztható alá, hogy az országgyűlési választások miatt általánosságban megnövekedett volna a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett lakóhely-átjelentkezések száma. 

 

A 2013-ban elfogadott választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény megszüntette a korábban alkalmazott igazolással szavazást, és helyette bevezette az úgynevezett átjelentkezés intézményét, mellyel jelentősen visszaszorult a visszaélés lehetősége. A korábbi választási eljárási törvény értelmében az a választópolgár, aki a szavazás napján a lakóhelyétől távol, de Magyarország területén tartózkodott, akár a szavazás napján is kérhette a tartózkodási helye szerinti település választói névjegyzékébe történő felvételét. A régi szabályok alapján ebben az esetben a választópolgár annak az egyéni választókerületnek a jelöltjeire és arra a területi listára szavazhatott, amely választókerület és megye területén a szavazás napján tartózkodott. Ez lehetőséget adott a választáson induló pártok számára, hogy azokba a választókerületekbe, ahol előreláthatóan szoros eredmény volt várható, szavazókat „csoportosítsanak át" olyan választókerületekből, ahol a győzelmük egyértelmű volt, vagy ahol győzelmi esély nélkül indultak.

 

Az új választási eljárási törvény a visszaélésre lehetőséget nyújtó igazolással szavazás helyett az átjelentkezés intézményét ismeri. A törvény értelmében a szavazást megelőző második nap 16 óráig a választópolgár kérheti, hogy egy a lakóhelyétől eltérő, de Magyarországon található településen adhassa le szavazatát. A választópolgár ugyanakkor az új szabályok szerint ebben az esetben is a lakóhelye szerinti egyéni választókerület jelöltjeire szavazhat. Ebből következően az új választási rendszer - oly módon, hogy a választási igazgatási szervekre jelentősebb logisztikai feladatokat telepített - a manipulálási lehetőségeket gyakorlatilag megszüntette. A valasztas.hu honlapon elérhető statisztikai adatok vizsgálata során megállapítható, hogy az új intézmény - amellett, hogy visszaélésre már nem ad lehetőséget - jóval „népszerűbb", mint a korábbi igazolással szavazásos szisztéma. A jogalkotó ugyanis könnyített az igénybevételi feltételeken, így a mai napig összesen 91 204 választópolgár jelentkezett át, míg ugyanezen szám a régi rendszerben összesen 66 082 volt.

 

A hatályos magyar jogszabályok adta kereteken belül tehát a választópolgár csak akkor tud más egyéni választókerületi jelöltre szavazni, ha lakóhelyét megváltoztatja. A választási eljárásról szóló törvény értelmében a szavazóköri névjegyzék lezárására a szavazást megelőző második nap 16 órakor kerül sor, így az esetleges lakóhely-változtatás miatti módosításra is csupán eddig az időpontig van elvi lehetőség. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény ráadásul szigorú feltételeket szab új lakóhely létesítéséhez. A szabályozás és a gyakorlat alapján ugyanis, ha az állampolgár a saját tulajdonú ingatlanját kívánja megjelölni új lakóhelyként, akkor az erre irányuló eljárás során be kell mutatnia az ingatlan hiteles tulajdoni lapját, ennek hiányában pedig ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződést. Abban az esetben pedig, ha nem a saját tulajdonú ingatlanát kívánja megjelölni új lakóhelyként, akkor az eljárásban szükség van az ingatlan tulajdonosának vagy bérlőjének nyilatkozatára, valamint arra, hogy a tulajdonos vagy bérlő ezen minőségét okirattal igazolja. Ez történhet például tulajdoni lap vagy bérleti szerződés bemutatásával. Az eljárás során a nyilvántartó hatóság ellenőrzi a hozzájáruló nyilatkozatot tevő személy aláírásának hitelességét, melynek érdekében vagy eredeti személyi igazolványát, vagy annak másolatát is be kell mutatni. A fentiekből megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a lakóhely módosítására csak valamennyi körülmény vizsgálatára kiterjedő hatósági eljárás eredményeként kerülhet sor.

 

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által működtetett www.nyilvantarto.hu weboldalon közzétett adatok szerint 2013. első negyedévben összesen 153 989 lakóhely-változtatás történt Magyarországon, és ugyanilyen nagyságrendű lakóhely-változtatás történt a 2013-as év későbbi időszakában is. 2014. első negyedévben ez a szám jelentős mértékben, 90 033 lakóhely-változtatásra csökkent. Ez még azt figyelembe véve is igen jelentős mértékű visszaesésnek tekinthető, hogy 2012. azonos időszakában a lakóhely-változtatások száma a 2013-as adatnál kevesebb, 128 858 darab volt. Összességében tehát megállapítható, hogy a választások közeledtével nemhogy megnövekedett volna a lakóhely-változtatások száma, hanem a korábban megszokott adatokhoz képest jelentős csökkenést mutat a statisztika. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy tömegesen lakóhely-változtatásra a választásokkal összefüggésben nem került sor.