Eltérő növekedési ütem Közép- és Kelet-Európában, Közép-Európa 2015-ben is megőrizheti növekedési előnyét

Az eurózóna lassú élénkülése és a gyenge globális kereskedelem miatt a belföldi kereslet és a reformok elengedhetetlenek a régió növekedéséhez. Az ukrajnai konfliktus csak közvetetten, korlátozott mértékben érinti a régió külkereskedelmét, és továbbra is az eurózóna országainak kereslete a kulcs a közép- és kelet-európai export sikeréhez.

 

Az eurózóna lassú élénkülése és a gyenge globális kereskedelem 2015-ben tovább növeli az egyes közép- és kelet-európai (KKE) államok közötti különbségeket. Az idei évben különösen a reformorientált gazdaságok számíthatnak növekedésre, míg az egyértelmű strukturális problémákkal küzdő országok recesszióban lesznek. Ez az UniCredit Economics & FI/FX Research által kiadott, és a régió gazdasági tevékenységének szentelt negyedéves „CEE Quarterly" tanulmány legfrissebb számának fő üzenete. A széles bázisú fellendülés, előnyösebb adókulcsok és megbízható külső finanszírozási források jellemezte közép-európai és balti államok ismét kiemelkednek a többi ország közül. A fentieknek megfelelően Közép-, illetve Délkelet-Európa az idén várhatóan 2,5 százalékkal, 2016-ban pedig 2,9 százalékkal növekszik majd, míg a régió egészére nézve 0,2 és 2,2 százalék közötti növekedés várható az orosz gazdaság zsugorodásának köszönhetően.

 

Korlátozott stimulus a globális export oldaláról

Szemben a 2014 elejét jellemző folyamatokkal a nettó export jelenleg több KKE-országban is inkább a gazdaságot hátráltató, mint azt előremozdító tényező. Ennek oka, hogy az erősödő belföldi kereslet növeli az import szükségletet, míg az eurózóna lassú élénkülése, a fejlődő piacok visszafogott kereslete, valamint az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok negatívan érintik a kivitelt. Ugyanezen tényezők miatt a globális exportvolumen is mindössze évi 3-4 százalékkal nő majd 2015 és 2016 folyamán.

 

„Az export lassú növekedése ellenére folyamatosan nő az árverseny jelentősége. Ebben a tekintetben az euró gyengülése az USA dollárral szemben átmeneti támogatást nyújthat az EU-n kívülre irányuló KKE-exportnak. Ahol ez a hatás nem elég markáns, ott az adott KKE-állam rugalmas árfolyamrendszer útján gyengítheti saját pénznemét az euróval szemben, így lazítva monetáris politikán" - nyilatkozta Dan Bucsa, az UniCredit elemzője. Hosszú távon azonban a közép- és kelet-európai gazdaságoknak nagyobb hozzáadott értéket biztosító, fejlettebb gyártási helyszínekké kell válniuk. Ami a tőkeáramokat illeti, az EU-tagállamok, illetve a feltörekvő piacok közötti alapvető különbséget az EU-források jelentik, mivel a külföldi működő tőke volumene erősen korlátozott.

 

A múltban a KKE-országok részére egyszerűbb feladat volt az EU-n belüli piaci részesedésük növelése, mint az új piacokra való betörés. Ez különösen a fiatalabb EU-tagállamok esetében volt igaz, akik az EU-n belüli exportrészesedésüket az perifériaországok, valamint Franciaország és az Egyesült Királyság részesedésének hátrányára tudták erősíteni. A fiatalabb EU-tagállamok az EU-n belüli exportrészesedésük tekintetében akár meg is előzhetik a periférián elhelyezkedő országokat 2015-ben, ami alacsony gyártási költségeiknek, rugalmasabb munkaerőpiacaiknak, földrajzi közelségüknek, valamint alacsonyabb adóiknak köszönhető. A KKE-régió EU-ba irányuló exportja mindezek ellenére is csak alig 5 százalék felett növekszik 2015-ben.

 

A KKE-országok ennek eredményeként főként az amerikai és a német piacokon remélnek komolyabb eredményt elérni. Noha az UniCredit elemzők az USA jelentősebb növekedését prognosztizálják, ez a bővülés csak közvetlenül és korlátozott mértékben, a németországi keresleten keresztül érinti majd a KKE-régiót. A negyedéves adatok mutatta folyamatos bővülés ellenére a német gazdasági növekedés - a 2014-ben elért 1,5 százalékhoz képest - az idén várhatón 1,2 százalékra mérséklődik majd. Az azt követő évben azonban 2,0 százalékra is erősödhet a gazdasági növekedés üteme.

 

Az idei évben megszűnhetnek az Oroszországot sújtó kereskedelmi szankciók

A görög választások és az eurózónán belüli bizonytalan növekedési kilátások mellett a KKE-régió szempontjából kiemelt fontossága van az Oroszországot sújtó nemzetközi szankcióknak. A kereskedelmi szankciók megszűnhetnek, ha a 28 európai tagállam nem tud megegyezni azok meghosszabbításáról. A szankciók részleges visszavonása esetén Oroszország is enyhíthet az élelmiszer behozatalra kivetett korlátozásokon. A pénzügyi szankciók ezzel szemben mindaddig érvényben lesznek, amíg nem születik az USA számára elfogadható megoldás az ukrán válság kapcsán.

 

„Az ukrán és a közel-keleti konfliktusok hatása egyelőre csak korlátozottan érintette a régió kereskedelmét. Noha a szezonális orosz energiabehozatal 2014 utolsó negyedévében valószínűleg negatív hatással volt a KKE-országok kereskedelmi hiányára, ennek ellenére nem számolunk a kereskedelmi mérlegek jelentős romlásával - nyilatkozta Bucsa. - Az ukrán konfliktus az eurózónára és Németországra gyakorolt hatása kapcsán jelent komolyabb kockázatot a közép- és kelet-európai államok számára."

 

Oroszországot ezzel szemben rövid távon is recesszió, illetve alacsonyabb jövőbeni növekedési potenciál fenyegeti. Ennek elsődleges oka az, hogy Oroszország jelentősen függ a nyersanyagexporttól, valamint, hogy világszerte csökken az energiafelhasználás, ahol is a szolgáltatói szektor egyre kiemeltebb szerepet tölt be a megtermelt GDP-ben, míg a feltörekvő piacok pedig a nehézipar helyett a magasabb értéket teremtő tevékenységek felé mozdulnak el. Oroszország mindeközben nem állíthatja le az Európába irányuló energiaexportot, melynek kiváltása erősen problematikus, mivel a Kínával megkötött két legfrissebb szerződés is csak 2018-ra tudja biztosítani az Európába irányuló földgázexport körülbelül 60 százalékát.

 

A belföldi kereslet és a végrehajtott reformok jelentik a különbség kulcsát

Amennyiben 2015-ben az export csalódást okozna, a KKE-régió országaiban még erőteljesebb belföldi kereslet válna szükségessé. Ez a biztonsági háló azonban nem minden országban áll rendelkezésre. A gyenge gazdasági fundamentumok, valamint a fennálló pénzügyi nehézségek miatt nehezen tudja majd leküzdeni a recessziót Ukrajna, Szerbia és Horvátország. Oroszországban a fogyasztás és a beruházások sem fogják tudni ellensúlyozni az alacsony nyersanyagárakat és a külső finanszírozás hiányát.

 

A fiatalabb EU-tagállamokban a növekedés ellenállósága erőteljesen a belföldi fogyasztáson és az olyan beruházásösztönzőkön múlik majd, melyek már 2014-ben is érzékeltették hatásukat. Ilyen például az alacsony infláció, a munkaerőpiac dinamikus javulása, valamint a támogató monetáris politika.