Szálinger Balázs: Fehérlófia

Az Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent Szálinger Balázs Fehérlófia című verses könyve, amelynek alapja, a Budapest Bábszínház Fehérlófia című bábelőadása. A könyv megjelenése különösen fontos a Budapest Bábszínház és a magyar bábművészet, de a kortárs dráma számára is, hiszen egyre ritkább, hogy drámaszöveg jelenik meg nyomtatásban. Még ritkább, hogy az egy gyerekeknek készült színpadi szöveg.

 

A Budapest Bábszínház felkérésére íródott Fehérlófiát 2013 márciusában mutatták be. (lásd: http://euroastra.hu/node/67969) A darab dramaturgja Dobák Lívia, Veres András rendezte, Árvai György és Szűcs Edit a látványtervezői, zenéjét szerezte Kovács Márton zeneszerző. A produkciót látva döntött úgy az Orpheusz Kiadót vezető Erős Kinga, hogy a szöveget a színház előadásának fotóival illusztrálva adja ki.

 

A könyvbemutatón Erős Kinga beszélgetett Meczner Jánossal, a színház igazgatójával, valamint Szálinger Balázzsal. Miként Meczner János elmondta, azért került a Fehérlófia műsorra, mert a színház nagyon figyel arra - és a továbbiakban is figyelni fog - hogy a magyar irodalom klasszikusait a minél fiatalabb gyerekeknek bemutassa. A színház alapvető feladata a gyerekeket rászoktatni a színházba járásra és ennek megfelelően egy irodalmi élményt is adni. A Fehérlófia a magyar irodalom, a mi kultúrkincsünk szerves része.

 

A színházi bemutató előtt egy évvel kérte fel a Bábszínház Szálinger Balázst arra, hogy készítse el a darab szövegkönyvét. Első hallásra olyan utópisztikusak tűnt számára, hogy majd bemutatnak egy ilyen darabot a Bábszínházban...  „mi dolgom nekem a gyerekekkel" - mesélte a könyvbemutatón. Viszonylag hamar találkozott Veres András rendezővel, és Dobák Lívia dramaturggal és nagyon gyorsan elkezdődött a szöveg fölötti munka. A szövegkönyv különös körülmények között született, hiszen az olvasópróbákon is íródott, és az előadás maga is visszahatott a szövegre, és ennek szerinte így kell működnie.

Most, a 29. előadáson is került bele egy plusz mondat, aminek örül, hogy a színészek még most is írják a darabot és úgy gondolja még mindig nem ért el a csúcsára. Számára a műfaj volt kihívás: az, hogy gyermekszínház, pontosítva gyermekek számára is élvezhető színház. Korábban ilyen eszébe sem jutott és különös, hogy mióta ez a darab megy, azóta csak bábszínházi bemutatói voltak, és lesznek. A próbákat végig figyelemmel kísérte és szinte valamennyi előadáson ott volt. Az előadáshoz képest vannak változtatások a könyvben, hiszen a szövegben is voltak olyanok, amelyek nem működtek a színpadon, mivel mást kíván a pódium megjelenés és az olvasás.

 

FEHÉRLÓFIA

Épphogy itt felállok, máris élni kezdek,

Épp itt áll egy fenyő, tűlevele reszket,

Az ég a takaróm, egy tisztás a bölcsőm,

Aki itt van, azért jött, hogy engem költsön,

A világból értem fehér lovat küldtek,

Nem láttam még anyát, szebbet, jobbat, hűbbet,

Ezek a karjaim, őket már ismerem,

Már a levegőben érzem az istenem,

Ez lesz az otthonom, erdő lesz a neve,

Otthonomat tartja a fenyőfa hegye.

 

Az előadást a meséből eredő varázslatosság tartja össze.

 

Az Orpheusz Kiadót vezető Erős Kinga véleménye szerint, a gyerekek eljönnek, megnézik a darabot, tetszik nekik és utána milyen jó otthon végiglapozni, a szöveget újraolvasva elmerülni a fényképekbe, vagy esetleg a szülővel felolvastatni.

 

 

Szálinger Balázs:

 Fehérlófia

Orpheusz Kiadó KFT

Felelős kiadó Erős Kinga

Illusztráció Éder Vera fotográfiák

Nyomda: Szinkron Digital

ISBN 978-963-9809-56-7

Ára 3000.-ft

 

 

 

 

http://orpheusz.hu

 

Lantai József