Révay András: Szlovákia rejtett kincse

Turisztikai tájékoztatóval egybekötött könyvbemutatót tartott Budapesten a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal és a Szlovák Intézet, amelyen a Szlovák Paradicsom és annak idegenforgalmi központja Igló városa mutatkozott be. A rendezvény a végén szabályos könyvkeresztelővel zárult.

Ismét egy titkot árult el magáról őexcellenciája, Rastislav Káčer, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete. Mivel Selmecbánya környékén nőtt fel, ez a vidék - érhető módon - egy kicsit közelebb áll a szívéhez. Ha létezik az a Paradicsom, amit a Biblia ígér számunkra, akkor bizonyára nagyon kell hasonlítson arra, amit ma Szlovák Paradicsomnak nevezünk. Joggal mondják róla, hogy Szlovákia egyik rejtett kincse! Egyedülálló abban is, hogy nem csupán természeti, de épített és kulturális kincseket tartalmaz. A természeti szépségek itt nem a nagyságukkal, hanem az intimitásukkal nyűgözik le a látogatót. Tiszta vizű zuhatagok, mély szakadékok látványa, kitűnő horgászhelyek hívogatják a vendégeket. A Szepesség történelmi nevezetességeit sem hallgathatjuk el. Az itteniek Európa legkeletibb gótikus építményei. A kiemelkedő történelmi személyiségek közül is sokan e régió szülöttei. Ők alkotnak kapcsot Lengyelország, Szlovákia, Magyarország között már évszázadok óta. Mindazok, akik ezzel a most megjelent könyvvel a kezükben keresik fel a vidéket, sok szépséggel, ízes falatokkal és italokkal találkozhatnak majd.

Budapest számunkra kapu a világ felé és remélhetőleg ez a könyv kaput nyit a Szlovák Paradicsom felé - vette át a szót Ján Voľný, Igló város polgármestere. A cseh turisták után a magyarok látogatnak el a legnagyobb számban Iglóra. Ez nem véletlen, hiszen ezzel a két országgal évszázadokon át közös volt a történelmünk. Valószínűleg nagyon kevesen tudják, hogy Liszt Ferenc utódai ma is ott élnek a városban. Sokan állapították már meg, hogy talán sehol a világon máshol nem koncentrálódik ennyi szépség ilyen kis helyen. Hasonló értékek máshol is vannak, de sok száz kilométert kell utazni egyiktől a másikig, ha látni akarjuk őket. Akik már jártak a Szepességben, igazolhatják ezt az állítást, akik pedig még nem jártak ott, igazolni fogják a látogatásuk után! A polgármester azt is elmondta: gimnáziumuk jövőre ünnepli 150. születésnapját! Ez alkalomból bemutatják Farkas Imre, 1909-ben írt Iglói diákok című operettjét. Az előadás érdekessége lesz, hogy a darabot Iglón már játszották a 100. születésnap okán is és a mostani előadásban részt vesznek olyanok, akik ötven évvel ezelőtt is a színpadon voltak.

A 2009-ben megjelent könyv címe „Hetvenhét túra a Szlovák Paradicsomban" volt - emlékezett vissza Nagy Árpád, az új könyv szerzője. Az valóban csak túrakalauz volt, ez most Igló - Szepes vármegye legjelentősebb városa - ismertetésével egészült ki. Tény, hogy valóban mind többen, kimondottan ennek a vidéknek, városnak a megismerése céljából mennek oda. A szurdokvölgyek egyik legszebb látványossága a rengeteg vízesés. Sok közülük jól megközelíthető, közvetlenül mellettük biztonságos létrákon, lépcsőkön vezet el turistaösvény. A terület egyik leglátogatottabb pontja a Tamásfalvi Kilátó, mely könnyű sétával is elérhető. Az új kiadás igazi értékét az Iglóról szóló részletes beszámoló adja. Megjelöli a város legszebb részeit, a legértékesebb építészeti emlékeket, amiket igazán érdemes megtekinteni.

A környék érdekességeiről Jana Barbuščáková, az iglói Tourinform Iroda igazgatója részletesebben is szólt. A Budapesttől 260 kilométerre fekvő területet 1988-ban Nemzeti Parknak nyilvánították és szigorú védelem alatt áll. Az ott feltörő források és az eső vizét két folyó vezeti le: a Hernád és a Nyilas. A környező, mészköves talajba mindkettő keskeny kanyont vájt, a Hernád-áttörést és a Sztracenai-kanyont, melyeket nagyszámú geológiai képződmény tesz látványossá. A nemzeti park nagy természeti kincse a fenyőerdő, amely a terület kilencven százalékát borítja. A szinte egymást érő, számos szakadék és szurdok, a változatos állat és növényvilág, egyedülálló, nemcsak a Kárpátokban, hanem világviszonylatban is.

A Szlovák Paradicsom területén a kijelölt turistaösvények hossza háromszáz kilométer köztük hét „természettani" útvonal található. A Hernád, a Káposztafalu nevű település után hagyja el a katlanát, majd éles kanyarral visszafordul dél felé, mintegy tizenhat kilométer hosszú kanyont képezve. A Hernád- áttörés a leghatalmasabb és legizgalmasabb képződmény ezen a vidéken. A kirándulók számára 1974-től teljes hosszában átjárható, ez időtől a Kolostorárok torkolatánál kötélhágcsó, illetve palló épült, a hegyi mentőszolgálat ösvényének részeként. Az ösvényen még 7 fémpalló, mintegy 320 méter hosszú kapaszkodólánc, 140 hágcsófok, kúszóvas és 70 méter hosszú fapalló teszi lehetővé a biztonságos közlekedést, még a gyakorlatlan kirándulók számára is.

A Szlovák Paradicsom kapuja, Igló városa a Hernád folyó két partján fekszik. Itt megy el a fő vasútvonal is Kassáról Pozsonyba. Történelme gazdag, már a VIII. században lakott volt, írásban először 1268-ban említik. Az összesen 67 km2-nyi területén 37 ezer ember él. A város érdekessége a nyújtott orsó alakú főtér, mely egész Szlovákia leghosszabb főtere. Ugyancsak itt található Szlovákia legmagasabb, 87 méter magas templomtornya, ahová fel is lehet menni. A téren álló görög-katolikus templom különlegessége pedig, hogy ez az egyetlen szakrális építmény Szlovákiában, aminek a belsejét mozaikok díszítik. A város legismertebb rendezvényei közé tartozik a fél évszázadnál is hosszabb múltra tekintő Szepesi Vásár. A négynapos ünnepélyt minden év júliusban látogatók ezrei keresik fel. A nyári rendezvények közül kiemelkedik a Szepesi Rock Fesztivál, ősszel pedig a Népi Mesterségek Piacán gazdagodhat egyedi, kézműves termékekkel a vásárló.

Magyarországon nem szokás, Szlovákiában annál inkább, hogy a valamilyen szempontból fontosnak tartott könyv megjelenésekor „könyvkeresztelőt" tartanak. Keresztapából persze ilyenkor több is van, jelen esetünkben éppen négy: a nagykövet, a polgármester, a szerző és Pusztay Sándor a Kornétás Kiadó igazgatója. A könyvről szólva ő azt is elmondta: néhány évvel ezelőtt egyszer már megjelentették, de akkor csak a Szlovák Paradicsomról szólt. Olyan nagy volt az érdeklődés iránta, hogy indokolt volt egy második megjelenés, természetesen már kibővítve, új adatokkal ellátva. Közben Igló a területnek nemcsak gazdasági, de kulturális központja is lett, részletesebb bemutatását mind többen igénylik. Jelzi ezt az is, hogy az új könyv megjelenésének másnapján már ezrével vitték a könyvterjesztők.

 

Nagy Árpád

 

Igló és a Szlovák Paradicsom

 

Kornétás Kiadó - Bp. 2015

 

ISBN 978-615-5058-52-3