Nemzeti zászlóval díszített otthonok augusztus 20-án

A nemzeti zászló kitűzése szorosan hozzátartozik a nemzetünk szempontjából fontos ünnepekhez. Az utóbbi időszakban egyre többen vannak azok a magánszemélyek is, akik szeretnék kitűzni otthonukra a nemzeti lobogónkat, az olyan jeles napokon, mint március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a. A nemzeti zászlóval díszített otthonok lakói tisztelik és becsülik a nemzetet, melyhez tartoznak és ezzel a jelképpel fejezik ki hálájukat a magyar nemzet régmúlt hősei iránt a jeles ünnepnapokon - olvasható a reklameszkoz.hu oldalon.

A magyar nemzeti zászló történetének fejlődése régmúlt időkre tekint vissza. Régebben a magyarok fekete turulmadárral díszített vörös zászlókat használtak, majd később szentek képeit varrták zászlaikra. Az 1848. évi XXI. törvénycikk szól a nemzeti lobogóról és a címerről. Ezek mellett a Himnusz és a Szent Korona is hazánk nemzeti jelképei. A zászló pontos leírását azonban csak a rendszerváltás után, az 1990. évi XL. törvény adja meg, vagyis a nemzeti zászló három egyenlő szélességű vízszintes sávból áll, melyek színe piros, fehér és zöld. A zászlónyomtatás pontos nyomdai színkódok alapján történik, a piros szín Pantone 18-1660 kódszámot kap ta, míg a zöld Pantone 18-6320 kódszámú. A 2011. évi CCII. törvény szabályozza a címer és címer nélküli használatot. A hivatalos nemzeti lobogó a címer nélküli, de a kiscímerrel ellátott zászlókat nem hivatalos formában használhatják a rendvédelmi szervek, a közigazgatási feladatot ellátó szervek és ezek hivatalai is. Amellett, hogy bizonyos középületeken rendszeresen jelen kell lennie a zászlónak, mások esetében a fentiekben felsorolt ünnepeken tűzik ki azt.

Rendszerint augusztus 20-án városszerte kitűzik a lobogót, hiszen államalapító Szent István ünnepeként tartjuk számon e neves alkalmat. Az ünnep története régmúlt hagyományokra tekint vissza, egészen a 11. századig. Korábban augusztus 15-re esett az ünnepnap, de Szent László király át tette augusztus 20-ra, ugyanis 1083-ban ezen a napon történt meg a székesfehérvári bazilikában I. István szentté avatása, vagyis relikviáinak oltárra emelteté se. A későbbiekben egyházi ünnepként tartották számon augusztus 20-át, méghozzá egészen Mária Terézia uralkodásáig, aki elrendelte a Szent István-nap megtartását, a Szent Jobb pedig 1771-ben került Bécsbe, majd utána Budára. Egészen 1945-ig állami ünnepként tartották, majd a kommunista rendszerben az akkori ideológiának megfelelően átnevezték az új kenyér, valamint az új alkotmány ünnepévé. A rendszerváltást követően lett nemzeti és állami ünnep augusztus 20-a, mely napon országszerte számos program és rendezvény várja az érdeklődőket. A zenés fesztiválok mellett a Balaton környékén a gasztronómiáé szokott lenni a főszerep, de a művészeti és színházi előadások szintén gyakran műsorra kerülnek az ország különböző pontjain. Már-már hagyományszerűen tűzijátékkal szokott zárulni az augusztus 20-ai ünnepségsorozat, mely a főváros esetében látványos jellegéből adódóan jelentős turistacsalogat ónak is számít.

Mivel kültéri eszközről van szó, a strapabíróság kiemelt jelentőséggel bír a zászlóválasztás során, érdemes tehát olyan mellett letenni a voksot, mely mind anyaghasználatát, mind felületi kialakítását illetően kimagasló színvonalat képvisel. Az esőnek, szélnek, vagy az elmúlt évek kiszámíthatatlan időjárását tekintve akár a jégesőnek is ellenálló nemzeti zászlót érdemes választani, amely alkalmas arra, hogy hosszú éveken át szolgálja a rá szabott feladatot nemzeti ünnepeink alkalmával. A szükséges zászlót akár online is meg lehet rendelni, kényelmesen otthonából bármilyen méretben. Az internetes vásárlás kényelmét kihasználva adható le a megrendelés, s hamarosan átvehető a nemzeti jelképünknek számító eszköz, hogy emelje az ünnep pompáját augusztus 20-án is.

Nemzeti ünnepünk elengedhetetlen jelképe nem csak az ünnepélyes zászlófelvonás alkalmával jut szerephez, de augusztus 20-án országszerte kitűzik intézményeinkre, az utcákra, sőt, gyakran magánlakásokra is.

Forrás: Reklámeszköz.hu