Magyarországon nem divat az önkénteskedés

December 4.-én volt az önkéntesség világnapja. Bár a karitatív tevékenység számos előnnyel jár mind az önkéntes, mind pedig a társadalom számára, Magyarország sajnos ebben a tekintetben nem éri el az európai átlagot. Miért fontos az önkénteskedés és milyen tevékenységben vesznek legszívesebben részt a magyarok? Ezt gyűjtötte össze a jeles alkalomból a K&H gyógyvarázs. 

 

Az önkéntes munka előnyeit hosszan lehetne sorolni: fejleszti az egyén szociális készségét és kompetenciáit, sokoldalú tapasztalatot nyújt, segíti a társadalmi szolidaritást, és megismerteti az önkéntessel a rászorulók problémáit.

 

Mindezek ellenére a KSH utolsó, önkéntességről végzett kutatásából (2011) az derül ki, hogy hazánkban mindössze a felnőtt lakosság 28 százaléka végez önkéntes munkát, amely lemarad az európait átlagtól (34%).

A felmérés alapján a nők fogékonyabbak az ellenszolgáltatás nélküli munkára (29,1%, férfiak: 27,6%), illetve az iskolázottsági szint növekedésével fokozódik az önkéntességi hajlam is (alapfokú végzettség: 23%, a középfokú: 29,7%, diplomások 31,6%). Az életkor is számít, a legaktívabb korcsoportnak a 60-64 éves korosztály tekinthető, amelynek 37,6 százaléka segít a rászorulókon, ami leginkább annak tudható be, hogy a nyugdíjba vonult népesség szeretne továbbra is hasznos tevékenységet végezni.

 

„Egy társadalom megítélése nagyban függ attól, hogy tagjai milyen mértékben vállalnak önkéntes munkát, mennyire hajlandóak ellenszolgáltatás nélkül hozzájárulni embertársaik jobb, teljesebb életéhez" - mondta el Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. „Az állam és a karitatív szervezetek mellett a vállalatoknak is komoly felelősségük van abban, hogy maguk is szervezzenek társadalmi ügyet szolgáló programokat, és kollégáikat is bevonva végezzenek önkéntes munkát. K&H gyógyvarázs kezdeményezésünkkel 2004 óta támogatjuk a magyar gyermekegészségügyet. A beteg gyerekek lelki egészségét elősegítő K&H gyógyvarázs mesedoktorok programunkkal pedig immár 2 és fél éve igyekszünk hozzájárulni a kórházak legifjabb lakóinak mielőbbi gyógyulásához. Önkéntes mesedoktoraink és saját kollégáink meseolvasásai révén pedig már közel 45 000 kis beteg arcára loptunk mosolyt."

 

A K&H gyógyvarázs mesedoktorok program népszerűsége illeszkedik a KSH felmérése alapján legkedveltebb önkéntes területekhez, hiszen a magyar lakosság leginkább házi- és házkörüli munkában, ügyintézésben, vásárlásban, gyermekfelügyeletben, gyermekgondozásban, illetve a betegápolásban, idősgondozásban segít. A K&H gyógyvarázs mesedoktorok programra az elmúlt 2,5 évben 33 300 önkéntes regisztrált, akik eddig 11 300 alkalommal olvastak mesét személyesen a kezdeményezésben részt vevő 44 kórházban. A kezdeményezés webes ágán is nagyon aktívak a társadalom tagjai, eddig közeli 300-an küldtek mesét az ország 30 kórházába, ahol a történeteket közel 35 000 alkalommal látták a kis betegek. A webes meseolvasáshoz több cég és munkatársi közösség is csatlakozott, akik összefogva, saját maguk szervezték meg az alkalmat, hogy a kezdeményezéshez minél több kolléga csatlakozzon.

 

A programhoz csatlakozó önkéntesek zöme a KSH felméréséhez hasonlóan nő (92%), és a jelentkezők közel fele diplomás (49%). A magyar statisztikai átlaggal ellentétben azonban a meseolvasók zöme (76%) a 18 és 50 év közötti korosztályból kerül ki, amelyen belül a 30-40 közötti korcsoport aránya a legmagasabb (26%).

 

„Magyarországon jellemző, hogy az önkéntesek csak alkalmanként vállalnak társadalmi munkát, nem végeznek rendszeresen karitatív tevékenységet, nem kötődnek egy bizonyos karitatív tevékenységhez. Éppen ezért nagy öröm számunkra, hogy a K&H gyógyvarázs mesedoktorok programban résztvevők közül 18 százalék visszajár a kórházakba. Ez azt bizonyítja, hogy a program nemcsak a gyerekeknek okoz kikapcsolódást, hanem az önkénteseket is feltölti az a sok szeretet és mosoly, amit a kicsiktől egy-egy történetért cserébe kapnak" - mondta el Horváth Magyary Nóra.