A közép-európai fuvarozók tartják mozgásban az uniós belső piacot

A nemzetközi közúti közlekedési ágazatban is bármely új jogalkotás esetében az Európai Unió globális versenyképességének kell elsőbbséget élveznie - hangsúlyozta Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár 2015. december 10-én, Brüsszelben. A Közlekedési Tanács ülésén fő napirendi pontként a közúti fuvarozás szociális szempontjait vitatták meg a tagállami szakminisztériumi vezetők.

 

A fuvarozók külföldi piacra lépését és a munkaerő mozgását akadályozó protekcionista intézkedések nem férnek össze a közösségi jog alapelveivel. Az indokolatlan korlátozások a belső közlekedési piac széttöredezettségéhez vezetnek, rontják a teljes európai gazdaság harmadik országokkal szembeni versenyképességét. A szektor legújabb fejleményei hatékonyan kezelhetőek a jelenlegi szabályok egységes értelmezésével, hathatósabb alkalmazásával - fejtette ki Becsey Zsolt.

 

A tagállamok között a bérekben és szociális ellátásban megmutatkozó különbségeket nem lehet tisztességtelen versenyként értelmezni. Ezek az egyes országok gazdasági és társadalmi adottságain alapuló tényezők tartják mozgásban a belső piacot - tette hozzá az államtitkár. A visegrádi országok küldöttségei teljes egyetértésben szorgalmazták a német minimálbérrel kapcsolatos bizottsági vélemény mielőbbi közzétételét. Közös álláspontjuk szerint nem akadályozható meg, hogy a kelet-közép-európai közlekedési társaságok és járművezetők hozzáférjenek az Európai Unió belső közlekedési piacához. 

 

A magyar delegáció határozottan ellenezte a munkavállalók kiküldtetésével kapcsolatos irányelv hatályának kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési ágazatra. Magyarország semmiképpen nem hajlandó támogatni a kabotázzsal, vezetési és pihenőidőkkel kapcsolatos uniós rendelkezések elfogadását a 3,5 tonna alatti áruszállító gépjárművek használatára. Általánosságban is fontosnak tartja a döntéshozatal során az óvatos megközelítést és a megbízható adatokra építő elemzést. Kizárólag körültekintő, megalapozott szabályalkotással kerülhetőek el a belső közlekedési piac működésére káros hatást gyakorló intézkedések. Becsey Zsolt külön felhívta a figyelmet a harmadik országokkal, különösen Ukrajnával és Törökországgal való közlekedési kapcsolatok megfelelő kezelésére is.

 

Az Európai Bizottság várhatóan 2017-ben megjelenő, új közúti csomaggal kapcsolatos javaslata a közlekedéspolitika keretén belül tárgyalja majd a közúti közlekedés szociális kérdéseit. A vita célja az volt, hogy a Tanács politikai iránymutatást adjon a témakör uniós szabályozásának tervezett módosításaihoz. A Bizottság szándékai szerint még idén elindítja a nyilvános konzultációt, 2016 első felében kidolgozza a csomag elemeit, amit a testület a jövő év végén fogadhat el.